MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-09-10 VB_605 - 1980_VB 605/9

8 forrásokkal a trösztök rendelkeznek döntő mértékben, tehát ez meghatározó jelentőségű. De tendencia jelleggel még a megmaradó trösztöknél is azt szeretnénk elérni, hogy minél nagyobb résszel közvetlenül a vállalatok rendelkezzenek. Sajnos nem tudok biztatót mondani ezzel kapcsolatban. Amit még befejezésként el szeretnék mondani, ami a gépipart illeti, ott sajnos megint teljesen jogos a kritika, minden alkalommal, minden fórumon mi is felvetjük, hogy részben hazai gyártással, részben a szocialista országok együttműködésével meg kell teremteni az élelmiszeripar ipari hátterét, mert különben nem tudunk megfelelni az egyre növekvő minőségi követelményeknek. Ezt mindig mindenki el is fogadja csak nagyon lassú - van rá több határozat, nálunk is - az átfutás. CSATÁRI ELVTÁRS; Néhány megjegyzést szeretnék tenni. A magam részéről nagyon hasznosnak értékelem azokat a javaslatokat, amelyeket itt az elvtársak elmondtak, ezt hasznositani is tudjuk, a felelősség kicsendült és a segiteni akarás is. A végrehajtó bizottság gondot munkát igyekezett végezni. Egy bűnünket nem ismertette a Kiss elvtárs, hogy egy lényeges részről nem szóltunk, mégpedig a pártszervek, szervezetek, tömegszervezetek helyzetéről és a négy év alatt történt változásokról, tendenciákról. Ami a felszólalások mindegyikében megfogalmazódott, hogy az eredményeket nem eléggé markánsan, nem egy helyen fogalmaztuk meg. Van egy olyan jellemvonásunk, hogy mindig utólag jövünk rá, hogy lehet még mit mondanunk. A töretlen fejlődéssel kapcsolatban a véleményem, az, hogy általában töretlen volt a fejlődés, ez igaz, A mezőgazdaság, sajátosságai folytán, egy év tevékenységével nem Ítélhető meg. Egyébként a %-os előirást minden esztendőben teljesitettük. 1976-ban is volt egy kis dinamika, ez is valami. Globálisan, minden esztendőben, amit a megyei pártbizottság előirt a mezőgazdaság mindig teljesitette. Ha igy vizsgáljuk, tehát egyrészt összességében, másrészt több év átlagában, akkor igaz a megállapitás. Nyilván ennek a másik oldala az a bizonyos 13O-15O ezer hektár, 14-16 mezőgazdasági üzem, amely még az átlagot sem tudja produkálni, tehát jóval a megyei átlag alatt van, s nyilván ez az egészet visszahúzza. Itt szintén szükséges majd megfelelően diszponálni. A másik, a szakemberellátás, szakember-biztositás, továbbképzés, stb. Ha a mennyiségi oldalt vizsgáljuk egy korábbi időszakhoz viszonyitva, akkor fejlődés van. Tessék utána számolni; 32o-33o hektár mezőgazdasági területre jut egy egyetemet, vagy főiskolát végzett szakember, az átlag mennyiségi ellátottság az nem mondható rossznak. Azonban a szóródás az egészen más, mégpedig az egész mezőgazdasági termelés eredményességének a szóródása is. Például a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben 4o szakember van, mig a zsadányi tsz-ben egy sincs, aki megfelelő képzettséggel rendelkezne. Nyilván keresni kell a megoldás, ahogy a Hunyadi elvtárs is mondta, már az első időben valami öröme legyen, a munkájának legyen eredménye. Ezt nem lehet rajzolni, ezt el kell érni. Ma már sokadrangú kérdés az, hogy a szakemberek, többségének van személygépkocsija, stb. Végeredményben az alapkérdéseket, tehát az érdekeltséget, az odakötődés feltételeit kell javitani. Ezt már csináljuk évek óta, csak nem eléggé hatékonyan. Adunk állami bérkiegészítést, adunk lakást, épitünk lakást, gépkocsi juttatásnál külön soroljuk őket. A kulcskérdés az elkötelezettség