MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1977

1977-01-19 VB_512 - 1977_VB 512/3

-21./ NAriREND TÁRGYALÁSA ELŐADÓ: Takács elvtárs, a gyulai Vízügyi Igazgatóság igazgatója. TAKÁCS ELVTÁRS rövid kiegészítőjében bejelentette, hogy az előterjesztés nem egyedül a vizügyi igazgatóság munkája, hanem kollektiv munka eredménye. Benne van a párt, állami és társadalmi szervek, tsz-szövetség, stb. egyesitett véleménye. Itt köszönte meg a segítséget és széleskörű felvilágositó munkát, amit kaptak. Továbbiakban bejelentette, hogy ezt az anyagot december 3-én társadalmi bizottság és termelési, ellátási bizottság is megtárgyalta, mely egyetértését fejezte ki. A továbbiakban röviden elmondta, hogy milyen fontos és lényeges dolog a vizzel való okszerű, célszerű és korszerű gazdálkodás. Beszélt a mintaterület komplexitásáról, melynek létrehozása segítené a mezőgazdaság fejlesztésének programját is. Megemlítette, hogy^ csupán a szakmai vonal erőfeszítése nem elegendő, szükséges a part, állami és egyéb társadalmi szervek hatékony támogatása. Kérte a Végrehajtó Bizottságot,foglalkozzon érdemének megfelelően az anyaggal, és segítsék a megvalósulás útjára, A kérdésekre adott megfelelő válaszadás után Frank elvtárs a napirend felett vitát nyitott. Hozzászólások, észrevételek, javaslatok: Dr. KOVÁCS GÁBOR elvtársnak az anyagot-áttanulmányozva az volt a véleménye, hogy nem tudna olyan határozottan fogalmazni, hogy olyan magas szinvonalat értek el, mert véleménye szerint sajnos hosszan épültek és nem értek el olyan fejlett szinvonalat a vizek kártételei ellen létrehozott berendezések építésében. Ebben a kérdésben még sokat kell tenniük, mert maga a vizprobléma és az üzemi vízrendezés nem kapcsolódik szorosan egymáshoz. Egyik fejlődik, a másik függ a különböző gazdasági tényezőktől, szabályozóktól, az üzemek anyag: erejétől. Azt nevezi korszerűnek, ha akkor viszik el a vizet, amikor az zavarja őket, A Békés megyeiek örülnék, hogy a körösön épülnek a duzzasztó létesítmények, azonban a mezőgazdasági hasznosítás ezzel nincs összhangban. Itt lát tervben és tevékenységben szakadást. A nagy beruházások nem tudnak ugy hasznosulni, mint az elvárható lenne. Ebben meg kellene találni a jobb szinkront a termelés és a vizirányitás, vízgazdálkodás között. Kevesebb nagy mü, több kisebb mű létesülne, szerinte hatékonyabb lenne az egész mezőgazdaság fejlesztése érdekében. A vízgazdálkodási mintaterület kialakításával kapcsolatosan az a véleménye, hogy ne csináljanak ilyen mintákat a világnak, mert minden országban mások a geológiai, talajtani viszonyok, és nem vagyunk olyan gazdagok. Az 5./ oldalon van egy megjegyzés, amivel nem egészen elégedett. Bár ez igy lenne, akkor nyugodt lenne, s akkor az olyan problémák, mint a szamosi tragédia nem következne be. Ez nemcsak igazgatósági probléma, A belvízzel kapcsolatosan felvetette, hogy az üzemi vízrendezés, s az állami vízrendezés ez nagyon kettő. Kialakultak ezek a monstrumok, belviztársulatoK

? amelyek nem tudnak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Kevés az inspiráció a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás között, ebből rendkívül sok baj van. Ezen változtatni kellene, mert közös érdek. Az anyagban sok előremutató elképzelés van, ami megoldaná a megye vizkérédést, vizproblémáit. Az olyan megoldás, mint Szarvason van, nem nevezhető korszerűnek, hogy amikor elromlik a víztisztító, akkor folyik bele a szennyezett.viz. Ebben is kellene valamit tenni. Az anyagnak vannak olyan részei,