MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1975

1975-10-15 VB_480 - 1975_VB 480/14

képzési elmaradás igen nagy, a nyereség az átlagos ezint felét, a fejlesztési alap az átlagos 83int l/3~át sem éri el • /3.433 Ft/ha, ill. 477 Ft/ha/, Az állóeszközellátottság szintbe a bruttó értékhez viszonyítva 18 %-kal, a nettó értékhez viszonyítva 25 %-kal alacsonyabb a megyei átlagnálo A megyei átlagot caak a gyulai Köröstáj és a dobozi Petőfi Tsz mutatói haladják meg, a megyei átlag és a kedvezőtlen adottságú caa-ek átlaga között viszonylag elfogadható szintet ért el a biharugrai, köröstarcaai, méhkeréki és a bélmegyeri Tazo A többi tsz* mutatói nagyon alacsonyak., Az állóeszközállományon belül még mindig átlag alatti a gépállomány és a jármüvek aránya /22,9 %/• A O-ra leirt állóeszközállomány aránya a bruttó értékhez viszonyitva 1974-ben e tsz-ekben lo,l %, 19 '2-ben is szinte ugyanennyi volt. A forgóeszközállományban az utóbbi években kedvező változás ment végbe. Amig 1972-ben még azt kellett megállapitanunk, hogy az állóeszközök működésbehozatálához kevés a forgóeszköz, 1974-ben az állóeszköz:forgóeszköz arány a kijelölt taz-ekben azonos a megyei átlaggal: 59:41* Ez az arány megfelelő, de továbbra is problémát jelent, hogy tömegében kevés. Az 1 ha termőterületre jutó forgóeszköz megyei szinten 7o22o Ft, a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben 5»487 Fto A szakosodáshoz a nagyüzemi méretek kialakultak. A természeti adottságok alapján a kívánatos növénytermesztési és az ezen alapuló állattenyésztési fő irányok kialakulása folyamatban van. A növénytermesztésen belüli koncentrációt, szakosodást nagymértékben elősegíti, hogy valamennyi gazdaság valamelyik termelési rendszerben termeli a legfontosabb növényeket /kukorica, napraforgó, szója, cukorrépa/. A növénytermesztésen belül a kenyérgabona vetésterületi aránya az utóbbi időben még növekedett, eléri .^KESMEGYB LEVÉLTAR