MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1975

1975-10-15 VB_480 - 1975_VB 480/15

- 5 a 43 %-ot. Az ipari növények, ezen belül különösen a napraforgó termesztése nagyobb arányú, mint a megye más körzetében /17,8 %, ill. 13,3 %/« Az ével* pillangósok vetésterületi aránya szintén magasabb, mint a megye más területén /I7,8 %/<, A rét- és legelőterületek nagyobb arányt képviselnek, mint a többi tsz-ben. A gyepterületek kizárólag ősgyepek, kedvezőtlen talajadottsággal. Jelentós takarmánytömeget adnak. A gyepgazdálkodás megvalósítása elősegíti a szarvasmarha ós juh ágazat fejlesztését. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és .juhtenyésztés dominál. A tehénállomány a kedvesőtlen adottságú tez-ek többségében /7 Tsz-ben/ 2oo-3oo db, 2 tsz-ben pedig 400-600 db. A termelőszövetkezeti szektor juhállományának 1/4-e ezekben a tsz-ekben találhatóé A kedvezőtlen adottságú tsz-ek közül 11 gazdaságban tartanak juhot, anyajuh-állományuk 83 %-a 6 tsz-be koncentrálódik. * A növénytermesztés fejlesztése során a szakosodást erőteljesen fokozni kell. Ágazati mértek ma még csak a termelési rendszerben termelt növényeknél és a busánál bistoeitottak. A Tsz-ek legtöbbje lo-11-féle növény termesztésévei foglalkozik. Javasoljuk, hogy egy-egy termelőszövetkezeti gazdaságban 4-5 növényre egyszerűsödjön a vetésszerkezet. A szakosodás konkrét feladatait az üzemi fejlesztési tervekben kell meghatározni. Az ágazati méret kialakitása mindegyik termesztendő növénynél szükséges. A kenyérgabona vetésterületét szinten kell tartani, árbevételi aránya hozamfokozás utján növelhetőo A tavaszi kalászos takarmánygabona vetésterületét csökkenteni lehet. A riza területi növelésének a termesztésben hagyománnyal rendelkező tsz-ekben van lehetősége. A kukorica termesztésére nem kimondottan alkalmas e terület. Ahol a termelési eredmények jók, ott a vetésterületi arány i/m