MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1974
1974-04-30 VB_448 - 1974_VB 448/14
- 4 pitéét, bővítést indokol, elsősorban a megye északi es déli járásaiban. Az urbanizációs folyamat hatása legjobban nyai települések gyorsabb, a kisközségek lassúbb eln-'itel nedésében ismerhető fel /2.ez.melléklet/. Az elmúlt lű ' a külterületi népesség aránya 24 Á-ról 16 %-va csökkent. Még mindig sokan élnek a tanyákon kb. 70.000 fő /1970-ben mintegy 18.000 külterületi lakásban/. Az arány nagysága főleg a tanyai megélhetési lehetőségekkel van kapcsolatban, ennek ellentéteként azzal, hogy többségükben gyenge vonzású községek körül helyezkednek el. Pl. Kétsoprony, Kardos, Nagykopáncs. A megye munkaerő mozgása: A munkaerő mozgás irányát és intenzitását alapvetően a különböző területek gazdasági fejlettségében mutatkozó eltérések határozzák meg /3«sz.melléklet/. A községekből eljárók aránya a helyben dolgozó aktiv keresőkhöz viszonyítva a 27 ',-ot meghaladja. A megye északi része a főbb vonzásközpontoktól távol helyezkedik el, amely nagyobb mérvű bejárást nem tesz lehetővé. Ugyanakkor kedvezőtlen gazdasági cdottságai megfelelő munkahelyet nem tud biztositani. Ezen a területen az alacsony bejárási hányad kényszerhelyzet következménye, amelynek felszámolására a környező nagyközségekben kell a megoldást keresni pl. Szeghalom, Gyoma, Endrőd. A mezőkovácsházi járás alacsony eljárási hányadának oka többek között éppen a mezőgazdaság termőhelyi kedvező adottság. A magasszinvonalú mezőgazdasági müvelés kedvezőbb jövedelmet biztosit, mint az északi területen lakóknak. Foglalkoztatási gond - főleg a jövőben - itt is jelentkezik, ezért olyan üzemek, munkahelyek 'telepitése, bővitése látszik indokoltnak i.íezőkovácsháza, Mezőhegyes, Üattonya községekben, amelyek mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásához kapcsolódnak. Igen kedvezőtlen viszont a járás közlekedési helyzete, pl. reggel 5 és 3 óra között e terület nagyrészerel sem autóbuszszal, sem vonattal egy órán belül egyetlen város sem érhető el. Hasonló a helyzet az északi részen is.