MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1974

1974-04-30 VB_448 - 1974_VB 448/15

A végzett vizsgálatok szerint a megye északi és déli területei egyik város intenzivebb vonzáskörébe sem tartoznak, eleő-rc-ban azért, mert a városok e területek számára meglehetőser kicsi vonzáserővel rendelkeznek, A megye középső részének kifejzetten vonzást adnak a váro­sok, kiemelten a megyeszékhely. A város környéki falvak el­szivóhatása jobban szinkronban van a községek munkaerő feleslegével, mint az északi és déli rész /ez a település, közlekedés, kulturális, stb. viszonyok miatt érthető/. A mun­kaerő mozgáson belül a mezőgazdasági keresők kisebb arányban vannak az ossz eljárók kbo 23 %-a., mig az iparban foglalkozta­tottak az eljárók 50 %-a. A mezőgazdasági vonzásközpontok von­zásterülete kicsi, mindössze a közvetlen közelükben lévő tele­pülésekre terjed ki hatásuk. Mozgásban van a falu, a megye de az országban is hasonló a helyzet. Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol a keresőknek 20 %-& ingázással jut el a munkahelyre, megyénkben kb. 15 %-a, ami a jövőben is tartós lesz. A megyében ingázók száma csaknem 30.000 fő, ebből 4.200 fő más megyébe jár el /kb. 1 % csupán/. Ugyanakkor más megyéből bejár 2.200 fő. Ezt figyelembe véve mintegy 2000 munka­helyi hiányt tételezhetünk fel. A más megyékbe járók 66 %-a /véleménykutatás alapján/ a munkavégzés céljából jár el ugy ért­ve, hogy többségük szakmájának megfelelő munkahelyet nem talál megyén belül, a többi része családi okok miatt /tanulás, házas­ság, sport, stb./. A megye gazdaságának szerepe a terület munkamegosztásban Mezőgazdaság: A megye mezőgazdaságának súlya ás szerepe főleg abban van, hogy az ország fontos élelmiszerbázisa. Mezőgazdaságának jelen­tős feladatai: a lakosság élelmiszerekkel való közvetlen és közvetett ellátása, a feldolgozó ipar részére nyersanyag bizto­sítása, a termékek meghatározott nagyságrendjében külkereske­delem utján történő értékesitése.

Next

/
Thumbnails
Contents