MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1969

1969-09-05 VB_333 - 1969_VB 333/9

Cseszkó Sándor elvtárs: Azzal a gondolattal nagyon egyetértek, hogy' a pártdemokráciát szélesítsük. Alsóbb értekezleteken tesznek javaslatot a felsőbb pártszerv tagjaira. Ez nehogy oda vezessen, hogy nemcsak a tagjaira tesznek javaslatot, hanem a titkárra is. A tisztségviselők javaslásánál nem értek egyet azzal, hogy több javaslatot tegyünk. Pl. járási-vagy megyei értekezleten több•javaslat legyen titkárra. Frakció izt ad ez a dolognak.Csak küldöttnek javaslok több jelöltet, A szervezeti kérdésekkel kapcsolatban: nem tartom helyesnek, hogy kétszer tartsunk taggyűlést és pártértekezletet. A kongresszus irányelvei kint vannak, a kongresszuson ezen nagy módosítás nincs. Ez külön nagy szervezést, munkát jelentene községekben, járásban, megyei szinten. Szerintem a kongresszus irányelveiből ki öudjuk dolgozni, hogy mi a tennivaló. Ha valami módosítás van, a legközelebbi taggyűlésen, pártbizottsági ülésen módosítanánk. Van olyan felvetés, hogy a pártértekezlet anyagát ne csak a küldöttek kapják meg, hanem több párttag. Ezzel nem'értek egyet. A küldöttek kapják meg és velük tárgyaljuk meg, 100-300 tagnál a végrehajtó bizottság, pártbizottság megázünésével akkor értek egyet, ha a meglévő testületnek ugyanazok a jogai meglesznek, mint a végrehajtó bizottság-nak és pártbizottságnak. Foglalkozik az anyag azzal, hogy a fizikai dolgozók létszámát növelni kell minden választott testületben. Alsó és községi szinten egyetértek. Ezen a téren sokkal nehezebb a járási és megyei pártbizottság helyzete. A gyakorlat az, hogy annak az embernek, aki az üzemben dolgozik, nagyon nehéz a megyét vagy a járást áttekinteni egyes napirendeknél. Az üzemben becsületesen dolgozik és tud pártmunkát végezni, de megyei szinten nem tudna megfelelni, A hatáskörben és önállóságban azt kell mondani, hogy nagyon nagy a skála. Mi sok esetben az események után megyünk, mert olyan'döntések vannak a területen, hogy csak utólag tudjuk meg. Felvetődik például ez a beruházásoknál.Jelenleg ugy nez ki a helyzet, hogy amit az egyes szervek képviselői mondanak, ahhoz igazodnak. A demokratizmus szélesítésével egyetértek, de a centralizmust is erősitsük. Nálunk a centralizmus kérdésében van probléma. Nincsenek a határozatok megfelelően végrehajtva* nem olyanok a rendezvények, mint amilyennek kellene lenni. A birálat kérd ésével többször foglalkozik a sajtó, TVB. Vannak olyan esetek, főleg gazdasági területen, hogy a bírálatot megtorolják, elbocsájtják, vagy kevesebb fizetést kap stb. Pártbizottságnak nincs joga, hogy ugy lépjünk fel, mint ahogyan kellene. Ezen a téren a szakszervezetnek Van nagyobb joga.Ebben is kellene előre menni, védjük meg azokat az embereket, akik jogosan vetnek fel dolgokat»