MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1967

1967-03-10 VB_264 - 1967_VB 264/6

í főiskolát, egyetemet, és ez biztonságérzetet ad munkájukhoz. Az El­lenőrzések során sem az igazgatói jelentések, sem a jegyzőkönyvek nem foglalkoznak a világnézeti neveléssel. Bbből azt a következte­tést lehet levonni, hogy a folyamatos oktató-nevelő munkában nem szerepel a céltudatos világnézeti nevelés kérdése. Mint a határo­zati javaslat is emlitij az ellenőrzések során nagyobb gondot kell erre is forditani és rögziteni a dokumentumokban. dr.KOVÁCS GÁBOR : Különösen azért, mert pb. anyag, helyes lett vol­na, ha kibővitve tárgyalja meg a Végrehajtó Bizottság a világnéze­ti nevelőmunka helyzetét. Nem lehet közömbös számunkra sem, hogy ho­gyan történik a világnézeti nevelés közép- és felsőfokú intézménye­inkben. Szék a fiatalok részben vezetői lesznek a társadalmi életnek, a termelésnek. Általában szakmai oktatás folyik intézményeinkben, és ez az oktatás nem telik meg a szocialista ember formálásával. Véleményem szerint a 6, oldal mondanivalóját meg lehetett volna 4-5 mondatban fogalmazni, A mi ifjúságunknak jelenleg is vannak ideáljai, nemcsak a múltban volt, csak meg kell ismertetni őket. Vannak olyan emberek, akikről lehet, sőt kell is példát venni. A nevelésnek egy jó példája: álta­lában az utóbbi időben megfeledkeztek a fiatalok a bitlisz-frizurá­ról, és mind többen emlegetik például a Kovács Katit, és slágereket - melyeket énekel - dúdolják. Ez tetszik az ifjúságnak, és nem zavar bennünket. Nyelvtanitásunk kérdései: 10 milliós ország vagyunk, és nem élnénk meg anélkül, hogy nyelveket ne tanuljunk. Azonban elég felületesen van kezelve az orosz tanitás az iskolákban. Pedig a nyelvtanuláson keresztül megismerik a szovjet népet, életét, szokásait, íörre is na­gyobb figyelmet kellene forditani. Az oktató-nevelő- és a pártmunkával kapcsolatban; a pártmunkásoknak sokkal bátrabban kellene egy-egy órán is részt venni, és utána - a­mennyiben szükséges - esetleg vitatkozni is a pedagógussal, és ezt a mi pártvezetésünktől igénylik is. Véleményem szerint egy-egy i­lyen személyes beszélgetés többet ér, mintha összehivnak 30-40 em­bert egyszerre, és tartanak egy politikai tájékoztatót. KLAUKÓ MÁTYÁS: A jelentéssel általában egyetértek. Különösen akkor, ha azt vesszük alapul, hogy a jelentést irók elsősorban a negativ tendenciák feltárására törekedtek. Általában nekünk egy kicsit bátrabban kell barátkozni bizonyos uj vezetés-irányitási stilussal és szakitani a régi módszerekkel, ten­denciákkal különösen az uj gazdasági mechanizmus bevezetése előtt. És ennek fontosságát nemcsak Petrovszki elvtárs-, de általában mind­nyájunk felé vetném fel. Ami a jelentést illeti, a bizonyos pozitiv tendenciák mellett na­gyon komoly fogyatékossága a jelentésnek, hogy a pedagógus párt­szervezetekről, vagy a pedagógus pártalapszervezeteket átfogó fel­sőbb pártbizottságok ellenőrző, segitő munkájáról nem is teszünk ­emlitést. Javasolom: hogy a pártbizottsági ülésen szóbeli kiegészí­tésképpen az előbb emiitett hiányosságot pótoljuk. Az már előrelépés, hogy a látogatások szempontjából előrébb állunk. Ha tájékoztatunk konkrétabban, sűrűbben ez helyes, azonban a világ­nézeti nevelésnek csak egyik, nem is alapvető része. Meg kell talál­ni a módját, ás a határozatnak érvényt is kell szerezni, hogy váro­si szinten évenként legalább egyszer a pedagógus pártszervezet meg­vitassa saját problémájukat, de meg kell találni a módját megyei szinten is. Mag kell vizsgálni konkrétabban ezt a munkát, hogy a PB-re menő anyagban konkrét intézkedésekre határozatokat tudjunk hozni.

Next

/
Thumbnails
Contents