MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1958

1958-01-06 VB_27 - 1958_VB 27/42

I * 21 uálko^ló 1-4 holdas sze^ényparasztok ú^y,részénél is, de a kis- és középparasztok jelentős része egyenlőre idegenkedik a termelőszövetkezetektől. Ennek az idegenkedésnek és a termelőszövetkezetek számszerű fejlődésében tapasztalható lemaradásnak /bár június 1-től 659-en léptek be/ több oka van. i, legfőbb ck meglátásunk szerint az, hogy szinte teljesen hiányzik a községekben az aktiv termelőszövetkezeti agl... -».^ I l • l l 1*1 — IIII lll.l. •.•—.•• MIH | | 1 .1 ———— » •••Hl — m ——!•!• • | 1 . III •••--' —m II IH t. ,,•«•—«IIM—l-i I II mi --II- I • | • | •• II !•• W — — -I I ••- »

I II • . I. — —!• -—- — •—••->» | I I —. • . -. . „, táció. Sem pártszervezeteink, sea a meglévő szövetkezetek tagjai ne

m tesznek erőfeszitéseket azért, hogy a szövetkezés érdekében befolyáso

lják a dolgozó parasztság hangulatát, EZ alól a megállapitára alól a megvizsgált községek egyike som képez kivételt. így bőséges tere marad a szövetkezetellenes hangulatkeltésnek, amelyben nincs hiány. Más

ik oka a számszerű fejlesztésben való lema

r

adásnak az, hogy a meglátogatott termelőszövetkezetek ^on

t

o többségénél erős elzárkózást tapasztalatunk az uj tagok felv

é

tele iránt. Ez még azokra a szövétketekre is áll, ahol sok az e^y főre jutó föluterület, s alig tudnak megbirkózni vele. Lz uj t agok felvételétől való elzárkózást a legkülönbözőbb érvek hangoztatásával indokolják, /áz egyik öreg, a másik fiatal^ a harmadik miért lépett ki, a negyedik miért nem lépett be korábban, stb./ ^z alapja mindegyiknek a kapzsiság, vagyis az, hogy attól félnek, ha uj tagot vesznek fel, többfelé kell osztani a jöveéelmet,~s "kevesebb jut egy főre. Ezt a véleményt az eleki József Attila Tsz. pártszervezetének taggyűlésén az egyik elvtárs világosan meg is fogalmazta a következőkben; "ón egy lépést sem teszek azért, hogy a mi t sz-ünkbe^íi belépjen ealaki azért, hogy a jövő évi jövedelmünk kevesebb legyen." Meglátásunk szerint e két döntő oka van a szövetkezet számszerű fejlesztésében való lemaradásnak, amelyen csakúgy lehet változtatni) ha szinte minden párttagot és szövetkezeti tagot "egyénileg" győzünk meg arról, hogy ez a passsivitás illetve elzárkózás neki magának is, de az egész országnak is végtelenül káros. 3,/ Brigádunk 3 járásban 4 termelőszövetkezeti csoportot vizs gált meg. Tapasztalataink szerint párt- ós állami szerveink nem ferditr nak akkora gondot ezekre, amelyet*- különösen most az ellenforradalom utáni időben megnövekedett jelentőségük miatt - forditani kellene, Ez az oka annak,.hogy az alapvető kérdésekben - abban ti. hogy rendszeresen, évről-évre végezzenek közös beruházást, s igy legyen biztositva az, hogy előre haladnak a fejlettebb termelőszövetkezeti forma felé nincs még megnyerve a csata a tertnelQszövetkezeti csoportoknál. Több