MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1958
1958-01-06 VB_27 - 1958_VB 27/43
I - 22 termelőszövetkezeti csoport tagsága, elfogadta ma már a párt ós a kormány kikötóset e tekintetben, s gyarapítják a közös vagyont, terveik vannak arra, hogy istállókat, gaKúasági épületeket ópitsenek, közös állattenyésztést valósítsanak meg, vagy kopeket, felszereléseket vásárolnak, stb« Több olyant ermelőszövetkezeti csoport is van mág azdnlan, amelyek tagsága nem igy gondokcdik, hanem továbbra is a termelőszövetkezeti csoportot csak az állami &artalékfdldek ós egyéb kedvezmények megszerzése forrásának tekinti, ue előrehaladni nem akar. Erre pedig nagy szükség van. £ kuná^otai József ^ttila termelőszövetkezeti csoportnál pl. a tagok egyikének sincs egyetlen tehene sem. Vannak olyanok is, amelyek a közös-alapok létesítését elfogadják uflyan, de csak addig a határig, amely ahhoz szükséges, hogy a vezetőiket külön munkájukért dotálni tudják* Még azoknál a termelőszövetkezeti csoportoknál is, aho. 1 közös beruházásokat végeznek, ^jyakori sz a vélemény, hogy: "közös beruházást végezünk, de arról, ho^y átalakuljunk mezőgazdasági termelőszöé vetkezetté, hallani sem akarunk". Ez arra int iafendenkit, hogy türelmesne k kell lennünk a tszcs-kkel szemben és ahol még nem érett meg a fe ltótel e, nem a m. típusra való áttéré s t, hanem csak a közös vagyon alapít ása t és a közös munka alapjainak a kiterjesztését kell szorgalmazni uk* Egészségtelen jelenség a termelőszövetkezeti csoportok egy részénél az, hogy a szövetkezet "közös" földterülete csak az állami t artalékföld, s a tagok saját földje egyéni kezelésben marad. Ezzel sokkal határozottabban kellene szembeszállni, mint eddig. £ termelőszövetkezeti csoportokon belül a legtöbb helyen a __ fogattal rendelkezők "uralják" a terepet. « lóval nem rendelkezőknek gyalo^munkáórt kell dolgozniuk s meglehetősen kihasználják őket. Gépállomásainknak sokkal határozottabban kellene e területen tevékenykedni ós olcsóbban, mint a lófogatosok, elvállalni egy-egy tszcs lófogattal nem renuelkező tagjainál az egész évi munkát. Ilyen törekvést azonban a gépállomások részéről nem tapasztaltunk. ű tszcs-knől a közös munka elemeinek érvényesülése terén nem egyöntetű a helyzet. Általában közös vetésforgó alapján dolgoznak. Sok helyen azonban még az alapvető munkákat /szántás, vetés/ sem közösen végzik, hanem egyénileg. Éteren a közös munka ás főleg a "közös gépi munka" alkalmazását kellene célul kitűzni és a tszcs-k tagságával való egyetértéssel megvalósítani. .n tszcs-k számszerű fejlesztésének lehetőségei a megyében megálla pításunk szerin t nagyok. mS egyénileg gazdálkodó parasztság köjéj ben
