MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1957
1957-01-10 VB_1 - 1957_VB 1/3
//(-'•/ 1 - 2 Voltak helyek, ahol ösztönözték ezt, igyekeztek szétrombolni a szövetkezetet. Nem tudtak sem a községi tanácsban, sem a járási tanácsoknál lévő elvtársak megfelelő intézkedést hozni ebben a kérdésben. Azokban a szövetkezetekben is, aiaelyek jelenleg megvannak - van kilépés. Konkrétadat nincs arra, hogy mennyi fo az, amelyik ki-lépett vagy kilép a zárszámadás után. Kb. 6o-7o ;á-a marad benn a tagoknak a megmaradt szövetkezetekben. Elsősorban azok a tagok maradnak bent, akik a tsz alapitő tagjai voltak. A megmaradt szövetkezetekben általában egészségesnek lehet mondani az irányzatot. Legtöbb szövetkezetben komoly formában dolgoznak az .alapszabály módositásának kiaolgozásán és elég helyes irányban. Mi ezekre a jellemző? A legtöbb helyen a régi alapszabályra támaszkodva próbálják kialakitani - megszabadulva azoktól a kötöttségektől, amelyek eddig gátolták a szövetkezet fejlődését. Másik jellemzője, hogy a szövetkezetek legnagyobb része a munkaegység elszámolást veszi alapul a jövedelem elszámolására. Van olyan törekvés is a tsz-ek részéről, hogy fölaet vásárolhassanak* Sok tsz-ben már most elkezdték a jövőóvi termelési tervek kialakitását, minden kötöttség nélkül olyan termelési tervet igyekeznek öszszt állitani, ami a szövetxvezet számára legjobb. Van egy jelenség, ami nem mondható teljes egészében egészségesnek. A szövetkezetek igyekeznek a gépállomásoktól megszabadulni. Mindenestől szét akarják hurcolni a gépeket, maguknak akarják biztosítani. Véleményem szerint helyes törekvés az, ho^y a szövetkezeteknek legyen gépjük, zetor, vontató, kultivátor stb. Le fontos megvizsgálni, ho fe y nem-e nagyon drága lesz a szövetkezetnek, ha több szántótraktort is leadunk, ez komoly ^ráfizetést is okozhat a tsz-eknól. A pártközpontnak és a kormánynak az az álláspontja, hogy a gópállo T mások rendszerét bizonyos változtatásokkal továbbrais fent kell tartani. Vannak nyugtalanitó dolgok a megmaradt tsz-ek további életével kapcsolatban és a földkövetelósek, amelyekkel az egyénileg gazdálkodók, elsősorban kulákok és egyéb személyek felbujtására a szövetkezeteket rohamozzák. A Békéscsabai Kossuth tsz-be előbb 2-3 ember ment ki földet követelni, másnap már, lo-en ós a napokban pedig 5o ember és ugy nyilatkoztak, ho^y ez az első hullám, de jövünk következő hullámmal is. EB mutatja, ho^j irányitják őket, akiknek fáj, hogy a tsz együtt van. Ezt elősegitették a községi ós járási tanácsok is, amikor földköveteléssel kikülatók az embereket a tsz-be, hogy ott követeljék. A tsz-tagokat ez felizgatta és nem tudják, hogy maradjanak-e vagy feloszoljanak. / A megmaradt tsz-eknál a zárszámadásokat csinálják. Azoknak a tsz-eknek egyrészénél is folyik a zárszámadás készitóse, amelyek nem szándékoznak tovább közösen dolgozni. A felbomlott szövetkezeteknél, amikor kész a zárszámadás azután fogják szétosztani a tiszta vagyont, miután az állammal szembeni kötelezettséget tel j esitették, -azoknál a tsz-eknél, amelyek szót oszlottak ás mindent széthúztak - nehezebb a helyzet, mert az állammal szembeni kötelezettséget nem teljesítették. Az MT. mezőgazdasági igazgatóságának van olyan javaslata, hogy törvénytelennek kell minősiteni az ilyen tsz-ek felbomlását, amelyeket külső erők zavartak szét, vissza kell hordani amitszéthordtak ós biztositani az állammal szembeni kötelezettség teljesítését. Ilyen esetben véleményem szerint az állammal szembeni kötelezettság teljesitósét ki kell vetni mindenegyes tagra, aki tagja volt a szövetkezetnek.