MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1957
1957-01-10 VB_1 - 1957_VB 1/4
- jHogy a megmaradó szövetkezetek továbbrais megfelelő életmódot, gazdálkodást folytathassanak véleményem szerint ennek legfőbb biztositáka, -hogyha minden egyes termelőszövetkezetben megalakítjuk a pártszervezetet. Emellett azonban véleményem szerint tenni kellene egy-két intézkedést. Véleményem szerint helyes volna, ha a járásokban elbeszélgetnénk a karhatalmi csoportokkal, hogy látogassák le a szövetkezeteket, beszélgessenek el a tagokkal, magyarázzák meg a (földkérdést. Továbbá feltétlenül szükséges, hogy -a napokban megjelenőrendelkezést a földkérdéssel kapcsolatosan szeles körben ismertessük, hogy a tsz-eket megszabadítsuk a jogtalan földkövetelőktől. Intézkedni kell a tanácsok vonalán is, hogy ne küldözgessék a földkövetelőket a szövetkezet nyakár . Azoknál a szövetkezeteknél, ahol felbomlottak ugyan, de van hajlandóságuk, hogy újjá alakuljanak - megfelelő politikai munkát kell végezni nekünk és a járási bizottságoknak, a megyei tanácsnak, járási tanácsoknak, ho^y & z életképes szövetkezetek, amelyek külcső és belső erő hatására oszlottak fel - alakuljanak újjá, kiszórva maguk közül azokat, akik nem kívánatosak. A füzesgyarmati Vöröscsillag tsz a megye legjobb tsz-e volt és szótzavarták, 6-8 tag hajlandó továbbrais együtt dolgozni, Ezeknek se^itságet kell nyújtani. A megyében tudomásom szerint 27 lehelyezett elnök dol 0 ozott, akiket az iparból küldtek le. Ezek közül kettő aolgozik szövetkezeti elnökként egy része otthagyta a tsz-t, visszament eredeti helyére, vanna-k akik, mint tsz-tagok dolgoznak a szövetkezetben. Milyen probléma most a faluban a föld kérdése? Ez nagyon sok embert foglalkoztat. Azt remélik, hogy visszakapják a földet, amit 1945-ben kaptak, örököltek vagy egyéb módon gazdálkodtak rajta. Sokféle követelés van. Ezek olyanok, hogy ha mi mind teljesitjük, akkor nekünk nem marad se tsz-ünk, se állami gazdaságunk, se tangazdaságunk. Éppen ezért a földrendezés kérdésében a következő elképzelések vetődtek fel: A felajánlott földekkel kapcsolatban - különböző emberek felajánlották földjüket az államnak. Ezekkel kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy ezeket nem adjuk vissza, marad továbbra is illami tartalék földként. Jo^os esetekben megfelülő sorrendben bérbe adunk eset 1 ebből azoknak, akik rá vannak szorulva. A tagositott földeket illetően: Meg kell határozni mit ertünk jogos sérelmek alatt, amit a tagosítással elkövettek, mit nevezünk törvénysértésnek. Pl. valakinek volt két hold szőleje, amit betagositottek kapott érte két hold szikes földet. Eetagositott földet nem adunk viszsza. Azok az emberek, akik megkapták a csere földet és azon helyesen gazdélkodnak, ezeket most helytelen volna onnan elvinni az Eredeti földjére. A feloszlott tesz-eknél azt az irányelvet kell követni, hogj ha teljesen feloszlott a szövetkezet mindenki kapju m i; ... földterületet, amivel belépett. Abban az esetben, La a szövetkezet állami tartalék földön is gazdálkodott, az állami tartalék föluet a szövetkezeti épület körül kell meghagyni azért, mert igy sokkal könnyebb lesz közös gazdálkodás összehozni, s ezt ki lehet adni bérbe. Ha a szövetkezetből csak kiléptek, nem tart igényt a szövetkezet az állami tartalék földre, az állami tartalék földet szintén külön táblában kell ^c^u^rjni. illami gazdaság földjétől egyetlen holdat senkinek oda nem adunk. Vannak olyan esetek, ahol a35-ai „élmények után már az állami gazdaság, termelőszövetkezet földjéből egyes felbuzdult földfoglalók le 'is verték a karókat, ezekben az esetekben birósági utón kell eljárni. A feloszlott tsz-eknól me c kell említeni, hogy vannak problémák, amikor a szövetkezet földjót szétosztották, a föln-t-ag illetet megkapta a L^ UEVÉLTAR_J
