MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1989

1989-09-11 PB_178 - 1989_PB 178/10

- 9 kívül fontos lenne, mégis valami biztos kapaszkodónk legyen, mert messze nem mindegy, hogy decemberben lesz a választás, vagy jövő június 30-án. Továbbiakban arról szólt, hogy ki dönt a törvények további sorsáról. Ezzel kapcsolatban is félreértés következett be a közvéleményben, hansúlyozta, hogy a párt szempontjából a Központi Bizottság jogosult erre, a törvényeket illetően a kormány terjeszti saját szuverén jogán, figyelembe véve a három-oldalú tárgyalásokon megkötött egyezményt az Országgyűlés elé. Gondot ]^t abban, hogy az Országgyűlés legitimitását illetően az elmúlt időszakban hagytuk ezt kikezdeni, és e tekintetben további engedményt nem tehetünk, tehát egyedül az Országgyűlés az a legitim szervezet, amely hivatott arra, hogy az átmenetet a törvények meghozása és elfogadása útján is legalizálja. A párttörvénnyel kapcsolatban az elmondottakon kívül a következőket hangsúlyozta: a pártvagyon - az egyik leglényegesebb kérdés - dolgában az az álláspont alakult ki, hogy a pártok bejegyzésénél minden párt tartozik az államnak hiteles tájékoztatást adni a saját vagyonáról. Itt kibontakozott egy vita, az ellenzéki kerekasztal azt szeretné, hogy ha ezen a tárgyaláson számolna el az MSZMP ezzel a vagyonnal. Hangsúlyozta Pozsgay elvtárs, hogy semmiképpen nem a háromoldalú tárgyalások témakörébe tartozik ez a kérdés. Ugyanakkor az MSZMP-nek az az álláspontja, hogy a többpártrendszer ne kerüljön többe a népnek, mint az egypártrendszer. Tehát úgy kell megosztani, visszaadni az államnak vagyonrészt a párt részéről, hogy valóban további kiadások a pártok létrehozásával, működésével kapcsolatban ne legyenek. Az új pártoknak bizonyos infrastruktúrára van szüksége, ezt az MSZMP méltányolja és elismeri. Hangsúlyozta, hogy mi nem kívánunk a párt vagyonából az ellenzéknek átadni, de vissza az államnak igen, amely vagyonrészre az MSZMP-nek nincs szüksége, itt jegyezte meg, hogy konkrétan arról van szó, hogy 1978 óta, amióta a párt átadta a tulajdonjogot az államnak és csak a kezelői jogot tartotta meg a vagyoni kérdéseknél, 2.1 milliárd forint állami támogatásban részesültek bizonyos beruházások. Ezt a vagyonrészt, amely tehát nem a tagdíjból jött létre, az a politikai szándék, hogy visszaadjuk az államnak. Í^KÉSMÉGYÉÍI