MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1989

1989-09-11 PB_178 - 1989_PB 178/11

-10A legangyobb vitatéma, hogy hol működhetnek pártszervek, hol nem működhetnek. Pozsgay elvtárs hangsúlyozta, hogy politikai aktivitásunkat ki kell vinni a lakóterületre, hogy az MSZMP tagjai minél nagyobb számban ott fejtsék ki aktivitásukat. Abban már megegyezés született, hogy a bírák és alkotmánybírák ne tartozzanak egyetlen párthoz sem. A fegyveres erőkkel kapcsolatban, vonuljanak ki a pártból, szolgálati helyen kívül kell működniük. A közhatalmat gyakorló szerveknél, tanácsok, ügyészségeknél se működjenek a pártszervek, hanem a területen végezzék a tevékenységüket. A legnagyobb vitatéma az egyéb munkahelyeken milyen módon működjék az MSZMP, erre nem térnék ki külön. Neki az a véleménye, hogy helyesebb lenne a jövő szempontjából, ha kivonulna a lakóterületre. Az alkotmánnyal összefüggésben hangsúlyozta, hogy a demokratikus szocialista jelzőnek benne kell lenni az alkotmányba, de a rendelkező részéből azt ki kell venni, annak érdekében, hogy olyan pártok is megalakulhassanak, akiknek a célkitűzése nem a szocializmus építése, hanem egy polgári demokrácia létrehozása ebben az országban. A köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatban elmondta, hogy ne változzék a Központi Bizottság álláspontja, annak ellenére, hogy az ellenzéki kerekasztal ezzel szemben elég merev magatartást tanúsít. A legutóbbi időben változott csak úgy a magatartása, hogy az 1946-os első törvény legyen az iránymutató a köztársasági elnöki intézmény létrehozásánál, ez egy ilyen protokoláris felfogású, rendszerű elnöki intézmény lenne. Ezzel szemben az MSZMP álláspontja középerős és a népszavazáson választott köztársasági elnök legyen, míg az ellenzéki kerekasztal azt javasolja, hogy a parlament által választott köztársasági elnök legyen. Legutóbb hallottuk, hogy Orbán Viktor lemondásra szólította fel Pozsgay Imrét a köztársasági elnöki jelölti tisztéről, ha demokrata kíván lenni, mondja ő, viszont a demokrata fórum nem támogatja a jelölésében. Alkotmánybírósággal összefüggésben konszenzus született, hogy létre kell hozni az alkotmánybíróságot, viszont nem kell teljeskörűén az alkotmánybírói helyeket föltölteni, lehetőséget adva