MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1984

1984-01-26 PB_140 - 1984_PB 140/11

- 10 Adósoknak látszunk - ismereteim szerint adósak vagyunk - a megye szakszervezeti mozgalmának történeti feldolgozásával. Pedig nem kisebb értékű Békés megye szakszervezeti múltja, mint bármely más területe. /Gondolok a mezőgazdasági, építőipari, élelmezésipari dolgozók szakmai szervezeteire./ Első hallásra részterületnek látszik, de vallom, hogy feldolgozása segitené a tudománypolitikai elvek gyakorlati megvalósítását a megyében, s tartalmi gazdagodását jelentené a társadalomtudományi kutatásnak is. Ehhez a politikai támogatást, a szakmai hozzáértést, a közreműködés készséget adottnak látom a megyében, csak meg kell szervezni, el kellene inditani! Amikor ezt felvetem, tisztában vagyok azzal, hogy a mindennapi munkában jelentkező nevelési feladatok maradéktalan végrehajtása a fő csapás iránya, de ahogy nincs nemzettudat a haladó történelmi hagyományok ismerete nélkül, nincs mozgalmi /szakszervezeti/ tudat sem, elődeink munkája ismerete nélkül. Ezért értünk azzal a feladattal egyet, hogy a nevelőmunka színvonalának emelése mindenkor a mozgalomban dolgozó kommunisták elkötelezettségétől, felkészültségétől, bátor kiállásától, vitakészségétől, informáltsága birtokában a válaszok marxista magyarázatától függ. A mozgalom politikai arculatát, ha ugy tetszik nevelőmunkáját a kommunistáknak kell alakitani. Meggyőződéssel támogatjuk, s induljun el a gyakorlati megvalósítás utján, hogy minél több kommunista elvtárs /elvtársnő/ kerüljön bizalmi funkcióba, hogy érdemben nőj jön a párt káderutánpótlási tervében, a pártépitési munkában azoknak az elvtársaknak a száma, akik a szakszervezeti mozgalomban már bizonyítottak, mert elévülhetetlen az a lenini tétel, hogy a szakszervezetek a "kommunizmus iskolái'* . A gyakorlati végrehajtás feladatai sorában szólni kivánok az érdekvédelem, az érdekképviselet munkájáról. Dó érzéssel tölt el minden szakszervezeti tisztségviselőt, hogy ezt feladatként, és nem csak jogként fogalmazták meg a számukra. Igenis, igy kell szervezni szakszervezeti érdekvédelmi munkánkat, hogy az rétegre, rétegcsoportokra orientált legyen, mert a leghomogénabbnak látszó üzemi, intézményi kollektivon belül is hatnak az egyén és csoportérdekek, s minden szakma igencsak heterogén ilyen vonatkozásban. Az a feladatunk, hogy az egyéni érdekek tisztességes védelme mellett - jelző szerepünkkel élve megbizható információkkal rendelkezzünk a velónk együtt dolgozó állami partnerek számára egy-egy réteg problémáiról. Csak ez lehet alapja annak a munkának: miszerint a rangsorolásnál ne általában csak szakszervezeti érdekeket védjünk, hanem a csoportok, rétegek problémáit ismerve, tények alapján rangsoroljunk. Nem kis feladat ezr© nehezedő helyzet miatt, de egyetlen útja, hogy közelebb kerüljünk a tagsághoz, mert egyéni érdek, csoportérdek tisztázása nélkül nincs társadalmi érdek, s nincs közmegegyezés. E munkában vannak eredményeink, ne titkoljuk, de sokkal tudatosabban kell végezni a következő években. Kiemelem az ifjúság, a pályakezdők, a gyesen lévők, a nagycsaládosok, a nyugdijasok körében végzett érdkvédelmi, érdekképviseleti munkát. Végül - egyetértéssel - szólni kivánok a testületi anyag azon részéhez, amely a szakszervezetek pártirányitását, a szakszervezetek és az állami szervek együttműködésének eredményeit, feladatait elemzi a megyében. Tapasztalatok alapján nyugvó, helyes megállítások! Nagyon szeretnénk hangsúlyozni, hogy a megyében a megyei pártbizottság testületeitől, osztályaitól, a területet irányitó pártbizottságoktól, pártszervezetektől maximális segitséget kapnak az ágazati, iparági szakszervezetek testületei, alapszervezetei.