MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1980

1980-10-29 PB_120 - 1980_PB 120/9

-8Ez a hatalom átvételének, majd stabilizálásának időszakában döntő volt, de ma már ez uj tartalommal és minőségi jegyekkel gazdagodik. Ennek megfelelően hangsúlyozzuk, hogy a vezetők politikai alkalmassága nem szükithető le a politikával való általános egyetértésre. A döntőnek azt kell tekintenünk, hogy az adott vezető ezt a politikát miként alkalmazza és hogyan hajtja végre az általa irányitott területen, mennyiben segiti elő a végrehajtást. Ha ebből, márpedig ebből az alapállásból kell vizsgálnunk járásunkban is vezetőink politikai alkalmasságát, akkor az irányitó testületeknek néhány terület káderfejlesztését, káderutánpótlását előtérbe kell helyeznie. Egyébként a politikai alkalmasság mai fogalma előtt főleg tsz vezetők körében látunk zavart. Ahol az eredménytelen gazdálkodásban a szubjektiv tényezők jutnak túlsúlyba, ott ma már alkalmazzuk a felelősségre vonást. Büntetlenül nem lehet a népgazdaságot és az adott közösséget kárositani. A zavar ott van, hogy azt mondják: "Hát miért?", eddig nem szóltak, nem volt fegyelmi!" Ebből következik, hogy meg kell vizsgálni annak a vezetőnek a politikai alkalmasságát , aki csupán szavakban ért egyet a politikai célokkal, de a gyakorlatban intézkedései, tettei nem szolgálják annak valóra váltását. Egyetértek az előterjesztéssel, amikor kimondja, hogy a vezetői készség, rátermettség érvényesítése még mindig nem egyértelmű. E területen több problémával találkozunk járásunk területén is. Nemcsak gazdasági, hanem a pártmunka területén is találhatók vezetők, akiknek a vezetői készsége nem megfelelő, elsősorban: a kezdeményezőkészség és; az önállósággal párosuló felelősség hiánya; az uj körülményekhez való alkalmazkodás képessége teszi kétessé vezetői munkáját, összefoglalva: A hármas követelményen belül a vezetői rátermettség kérdése nem játszhat alárendelt szerepet. A vezetői rátermettség egyéni, alkati adottságoktól függ, de természetesen a vezetőképzés, a politikai képzés során fejleszthető. Itt emliteném meg, hogy a jelenlegi politikai képzési rendszerünkben megyei szinten is célszerű lenne a vezetéselmélet beépitése a tantervi tematikába. Az alapszervezeteknek sok lehetőségük és nagy felelősségük van a párt káderpolitikájának érvényesitésében. : ismert az alapszervezeti taggyűlések, és a vezetőségek jogköre. Véleményem szerint ezeket a jogköröket a kádermunka demokratizmusának továbbfejlesztése céljából céslzerü lenne tovább bőviteni abból a meggondolásból, hogy ténylegesen ott döntsenek a vezetőkről, ahol a legjobban ismerik őket. Milyen jogkörök bővitésére gondolok? Mindenekelőtt arra, hogy a felsőbb pártszervek hatáskörébe tartozó vezetők véleményezésénél - a felsőbb pártszervek, valamint az állami és tömegszervezetek ne térhessenek ki az illetékes alapszervezet véleményezése elől. Túlzott óvatosság, lassúság jellemző a döntésre érett kádercserék végrehajtásában. Ezt azért tartjuk indokoltnak, hogy foglalkozzunk vele, mert a káderpolitikai elveink azt követelik meg, hogy aki nem tud a magasabb követelmények szerint dolgozni, aki miatt az adott kollektiva kárt szenved, ne maradjon vezető beosztásban.