MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1970

1970-03-25 PB_63 - 1970_PB 63/36

- 19 Az SZTK a megyében 1968-ban a munkás - alkalmazottak részére 27 %-kal több táppénzt, 54 %-kal több családi pótlékot fizetett ki mint 1965-ben. A gyógyszer-kiadások 23, a gyógyászati segédeszközök kiadása pedig 45 %-kal volt magasabb, A béren kivül jelentős jövedelmi forrás a vállalatoknál képződő nyereségből való részesedés. A részesedési alap legnagyobb részét 1968-ban használták fel. Jellemző, hogy a vállalatok igen óvatosan éltek az évközi bérszínvonal emelésének lehetőségével. Az állami szektorban összesen a részesedési alapnak alig 3 %-át forditották erre a célra. Az iparban - a többi ágazattól eltérően - az egy főre .jutó részesedés szektoronkénti összege nem tükrözi a technikai színvonal fölényét. A helyi iparban, tehát a kisüzemekben egy főnek átlagosan nagyobb nyereségrészesedést fizetitek, mint a nagyvállalatoknál. Az eltérés összege a tanácsi szektor javára dolgozónként átlagosan mintegy 65o.- Ft, a szövetkezeti szektor javára -pedig 450.Ft. A legtöbb nyereségrészesedést az épitőipar dolgozó kapták. Az iparban 1968-ban 1 679» az építőiparban 2 163, a. kereskedelemben 1 700, a kommunális vállalatoknál 2 124.- Ft. nyereségrészesedést fizettek ki átlagosan 1 főnek. A törzsgárdához tartozó munkások egy részénél felvetődik, hogy nemcsak a bérezésnél, hanem a nyereségrészesedés elosztásánál sem érvényesül megfelelően a törzsgárda megbecsülése. 1968-ban a munkás - alkalmazotti háztartások a megnövekedett jövedelmüket csaknem egészében bővülő fogyasztásaikra forditották. De takarékoskodtak is, valamivel többet, mint 1965-ben. A lakosság, de ezen belül elsősorban a munkás, alkalmazotti népesség, fogyasztásának jelentős részét vásárlásból fedezi, igy a jövedelmek növekedésének megfelelően emelkedett a kiskereskedelmi forgalom is. A kiskereskedelmi eladási forgalom - fogyasztéi árakon számitva - 1968-ban 4,1 milliárd forint volt, 69 %-kal több, mint 1960-ban.