MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1970
1970-03-25 PB_63 - 1970_PB 63/37
- 20 A lakosság fogyasztási szerkezetének megfelelően a kiskereskedelmi forgalomban továbbra is 44 %-os arányt képviselnek az élelmiszerek és élvezeti cikkek. Az élelmiszer fogyasztáson belül azonban jelentős volt a változás. A lakosság - főként azonban a munkás, alkalmazottak - táplálkozása kulturáltabb lett. Amenynyiségi növekedés mellett a fogyasztásnak egyre nagyobb részét tette ki a több, igen fontos fehérjét tartalmazó állati termék, zöldség és gyümölcs. A ruházati cikkek forgalma 8 év alatt mindössze 11 %-kal nőtt, összhangban a lakosság fogyasztási szerkezetével, amelyben a ruháaati kiadások emelkedése ellenére ezek aránya csökkent, A vegyes iparcikkek kiskereskedelmi forgalma minden más árucsoportnál nagyobb mértékben nőtt. 1968-ban 106 %-kal volt nagyobb, mint 1960-ban. Ezen belül különösen a tartós fogyasztási cikkek iránt igen élénk volt a kereslet. Pl. a porszivógép vásárlása kilencszeresére, a mosógép kétszeresére, a centrifuga 77-szeresére, a hűtőszekrény 16-szorosára, az uj személyautó,,^a:--televizi7-7-szeresére, a bútoré kétszeresére nőtt. A személyautó kivételével a fenti tartós fogyasztási, cikkek az átlagos keresetű munkáscsaládoknál is megtalálhatók. A lakosság keresletét jelentősen befolyásolta a hitelleveles értékesítés kiszélesítése is. Ezzel a kedvezménnyel a munkás háztartások mind szélesebb köre is meg tudta vásárolni a nagyobb értékű tartós fogyasztási, cikkeket. A fogyasztási cikkek intenzív vásárlása folytán a munkás - alkalmazottak lakáskulturáli.s ellátottságának szinvonala jelentősen javult. A munkásosztály életkörülményeinek alakulásában egyik igen fontos tényező az egészségügyi ellátás színvonala. A megyében az ]960as évek elején meglehetősen alacsony színvonalú volt az orvosellátottság, 10 000 lakosra 1960-ban 9 orvos jutott, az országos 15-tel szemben. Ez 1968-ig ugyan 13-ra emelkedett, de az ellátás viszonylagos elmaradottsága nem változott, mivel országosan közben 21-re emelkedett ez a mutató.