MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1966

1966-12-28 PB_41 - 1966_PB 41/10

-9a referátumban is világosan tükröződött, hogy pártunk eszmeileg, szervezetileg ás cselekvésében is egységes, es a forrása, ás az elmúlt négy esztendő garanciája is es volt azon sikereknek, amelyeket a szocializmust építő-, és gazdasági munkánkban is kimutathatunk. Mint a beszámoló, mint a vita egységesen leszögezte, hogy az elmmult négy esztendőben is érvényesült a párt vezető szerepe, ás ezen vezető szerep érvényesülése eredményeként alakultak gazdasági sikereink. Azonban ezen belül az is helyet kapott, és kritikailag is megfogalmazódott - amely korábban már a párt ide vonatkozó dokumentumaiban is szóba lett hozva -, hogy ha egy-egy adott területen vonjuk vizsgálat alá a pártaunka érvényesülését, hatékonyságát, mindjárt több bírálattal találkozunk. Ha jól emlékszem vissza Kádár elvtárs zárszavában, de a határozatban is kifejezésre jutott, hogy a párt vezető szerepének, a pártmunka hatékonyságának, hatásfokának növekedése a gazdasági eredményekben kell, hogy kíeuut áthatóan realizálódjon, és akkor kézenfekvő, hogy ezzel összefüggésben kell vizsgálat alá vonni a párt gazdasági

f politikai célkitűzéseit is. Nevezetesen az 1967-es ávre vonatkozó gazdaságpolitikai célkitűzéseket ás ezzel Összefüggésben a párt politikai munka erre vonatkozó hatását, A gazdasági célkitűzéseink - akár az éves tervet vesszük is figyelembe, vagy a harmadik ötéves terv célkitűzéseit, abból mindenképpen egy lényeges kérdés olvasható ki a terv célját tekintve fő feladata a dolgozók életszínvonalának emelése. A kongresszus is aláhúzta, hogy igen, a gazdasági épitŐmunkánk további sikereinek szükségszerű velejárója a pártmunka továbbfejlesztésének igénye. üJs nemcsak országosan, de helyileg is szükséges. Vegyük a pártmunka összefüggésében az alábbi néhány kérdést: az értelmezés és az érvényesités témakörében maradva; a kollektiv vezetés ás ezen belül a személyi felelősság. A kongresszusi beszámoló, de különösen Kádár elvtárs sárszava est a témát ugy érintette, hogy az utóbbi években megkopott a kollektiv vezetésen belül a személyi felelősség. HL elég sokszor birálat tárgyává tettük a gazdaság irányításával összefüggő bürokratikus vonásokat, jellemzőket - teljesen jogosan ~, melyeket ugy fogalmaztunk; hogy egy elképzelés, mire a konkrét épités időszakába eljuthat, addig 18-20 személynek és szervnek az aláírása és pecsétje szükséges, és ebből arra a megállapításra jutottunk, hogy a sok felelős között végül elvész a "felelős" és számos esetben a gyakorlati tapasztalatok alapján a felelőtlenság irányába hatott ez a gazdaságra is károsan ható bürokratikus folyamat. Egy dolgot feltétlenül helyénvaló szem előtt tartani pártunk további fejlesztésére vonatkozóan, a személyi felelősséget, és a kollektiv vezetést. Itt alapvetően a megyei vesető-irányitó munkáról szólok. A megyei pártértekeslet bennünket megválasztott, ás a pártbizottság megtisztelt azsal, hogy beválasztott a Végrehajtó Bizottságba, akkor ennek az a folytatása, hogy ha egy-egy kérdés meg van vitatva, el van döntve, utána mindenki személy szerint a legteljesebb felelősséggel vegyen részt az irányító munkában, hogy az feltétlenül realizálódják érdemi módon, amely végső 30ron visszahat a dolgozó ember áletssinvonalának emelkedéséhez. Nem nehéz megfogalmazni, hogy a kollektiv vezetésen belül érvénye sí tení kell a s

ze m|.1Yi f e le 1.5ssé;re

t. utána ennek .a konkrét gyakorlati meg valósítása már jóval nehezebb feladat, „fi után ez fogyatékos területe volt eddigi munkánknak - ez határozatban is rögzítve van, és jogosan bírálható - ezzel kezdetét is kell vegye a kollektiv vezetésen belül a személyi felelősság érvényesítése. Természetesen^mire ez elindul az alapszerveseteinkben is, és mire., ez megfelelő értelemre ás érvényesítésre talál, el kell telni néhány hónapnak, esetleg egy-két évnek is. Azonban ugy lehet megfogalmazni, hogy ebben a uérdásben mindeT^Vásedelem a pártmunka egészére nézve negatíve hathat vlssz&£\$&g3.$k.or azokra a