MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1966

1966-12-28 PB_41 - 1966_PB 41/11

-10(\ gazdasági, kulturális célkitűzések érvényesítésére is, amelyet a IX.. kongresszus határozata tartalmaz, A személyi felelősséggel öszszefüggésben megítélésem szerint elsősorban a vezető testületekre, az irányító pártszervekre vonatkozik, de mégis ezen belül,a körből kicsit kijjebb kell, hogy menjünk még akkor is, ha látszólag sértjük azt a felfogást, hogy ez elsősorban a vezető, irányitó pártszervekre vonatkozik. Megítélésem szerint ezt a témát ki kell terjesztenünk általában is. A személyi felelősség kinek-kinek a maga területén a határozatok érdeméért, megértetéséért, szervezéséért, a végrehajtás "ellenőrzéséért kell hogy történjen. Sok szó esett az egységről, a párté^.ysép

, kérdéséről

, és ezen belül a cselekvési egységről. A part határozataihoz való viszony, mint a pártnoz tartozás lényeges kérdése, s annak végrehajtása, v vagy végre nem hajtása is a pártegyság kérdése. Még ha igaz is az a megállapítás, amely a kongresszuson a párt esaei, politikai, szervezeti cselekvésével Öisszef üggésben elhangzott,'azonban ha vizsgálat alá vonjuk a cselekvési oldalát, és a határozatokhoz való viszonyt, kiderül, hogy számos birálnivaló területe van a munkának, a pártmunkára vonatkoztatva. Nem egy, hanem elég sok olyan pártszervezet üiik van - anélkül, hogy bele akarnék esni a túlzás hibáiba -, amikor a párt gazdasági, politikai, és kulturális kérdéseit beszéljük meg, egyetértenek a határozattal, mindenki megszavazza, amikor azonban a határozat meghozatal után elindul a harc a végrehajtásért, akkor számos helyen és sok személynél kiderül, hogy merőben mást mutat a gyakorlat, fisért tartjuk mi a magunk részéről indokoltnak, hogy a vezető-irányitó munkával összefüggésben, a határozatokhoz való viszony kérdésében, az eszmei, politikai, cselekvési felfogást a személyi felelősség relációjában ki kell terjeszteni. Megitélásunk szerint ennek a lényeges kérdésnek már a januári taggyűléseken, - araikor az országgyűlési választások politikai, szervezeti összefüggésével kapcsolatos kérdéseket vitatjuk - érvényt kell hogy szerezzünk, és tájékoztassuk párttagságunkat a kongresszus munkájáról, akkor túl kell mennünk a tájékoztatás általános jellegén és ki kell emelni a párt vezető szerepének értelmezésével ás érvényesülésével összefüggésben azt a lényeges kérdést, amely már pozitive hat a választási^agitáció munkájában, Másik ilyen dolog a demokratikus centralizmus

, a demokrácia fejlesztése általában is. Erről Zalai elvtárs•szolt a választási munkákkal összefüggésben és a párton belül is, Erről is sok szó esett a kongresszusra készülődés közepette, az elmúlt hónapok és évek során. Ha nem is általános, de mégis különböző felfogásokkal lehetett találkozni a demokrácia fejlesztését, illetve a demokratikus centralizmus elvét illetően. Lehet, hogy jó néhányszor még szembe találjuk magunkat, és meg kell ütköznünk ezekkel a téves nézetekkel. A demokrácia fejlesztése az nem jelentheti a centralizmusban a lazulást, sőt minél fejlettebb a pártban a demokrácia, annál jobbban kell, hogy érvényesüljön a centrális irányitás. Kölcsönhatást, egységes fogalmat alkot, és egységesen kell hogy hasson az egész pártéletre. Ide is lehetne egy sereg példát felhozni, de ugy gondolom, hogy ha az elvtársak ezt a témát ki-ki a maga területén előveszi, véleménycsere, vita alapján megvizsgálja^ annak a pártszervezetnek a munkáját a kérdést illetően, akkor mindenki talál ide példát. Még a külön vélemény kérdését szeretném érinteni. Jó néhányszor különböző pártfórumokon már szóba került a külön vélemény kérdése, lehet-e pártunkban külön vélemény? Hát lehet valakinek más véleménye, mint amit a határozat magába foglal. Akinek külön véleménye van - itt Kádár elvtárs zárszavára, valamint a KB. beszárao-