MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960

1960-11-25 PB_11 - 1960_PB 11/2

p Hozzászólások az 196o. november 25-i kibővitett megyei pártbizottsági üléshez. Résztvettek: a PB. tagok, valamint a járási tanácselnökök. Előadó: Klaukó Mátyás elvtárs. Napirend: A Központi Bizottság 196o. október 28-29-i határozata a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása és számszerű fejlesztéssel kapcsolatos feladatok. Luptovics Jánosné elvtársnő Nagyszénás: Volt arról szó a beszámolóban, hogy az egyéni parasztok várakozási állásponton vannak. Ez nem mindenütt látszik meg. Például van még olyan is, aki a föld megvásárlási árat fizeti be most is. Ez a dolgozó nyilván nem várja azt, hogy menjenek hozzá tsz-tagok agitálni. Ilyen értelemben nem lehetünk elbizakodottak. Vannak 8-I0 éves I. tipusu tszcs-k, és van olyan I. tipusu tszcs, hogy ha a területe tsz-be esik, inkább átmennek másik I. tipusu tszcs-be, minthogy a tsz-be menjenek. Nem jó a tsz-eknek a szétparcellált föld. Sokat kell járkálni a földek után a tsz-tagoknak, sőt olyan is előfordult, hogy másnak a földjét munkálták meg a tsztagok, utána még egyszer meg kellett munkálni saját földjüket. Vannak, a tsz-ben olyan volt egyéni gazdák, akik egyénilep: jó gazdálkodtak, de most, amikor nem gazdálkodni, hanem saját maguknak is dolgozni kell, ahhoz már nem értenek olyan jól. Leginkább azokra az egyszerű dolgozókra száraithatunk, akik valamikor béresek es cselédek voltak. Mindent elkövetünk, hogy Nagyszénás község termelőszövetkezeti község legyen, de ebben kérjük még a megye és a járás segitségét is. Bányai Laj0 s elvtárs, Szeghalom: A Járási Pártbizottsági ülése után összehívtuk a községi titkárokat, Ugy látom, hogy a tsz. fejlesztési és megszilárdít ási tervből hiányzik a szakkáderek képzése, iskoláztatás stb. Megállapodtunk abban

? hogy a pártszervezetek fogjanak hozzá a népnevelők kiválogatásahoz. Ez a munka a mi területünkön be is indult. Körülbelül 600 népnevelő lesz kiválogatva a járásban, akik a két községnek segítenek, amelyek nem termelőszövetkezeti községek. Emellett ezek a népnevelők a saját községükben is végeznek népnevelő munkát. Az egyik napon a PB. határozatot ismertetjüt, s az ezzel kapcsolatos feladatokat, a másik napon a termelőszövetkezetek eredményeit, az árutermelés kérdését, a tsz-ek fölényét kívánjuk megmagyarázni a népnevelőknek, összehasonlítva az egyéni gazdálkodással, hogy mit adtak az országnak a tsz-ek és mit adtak az egyénileg dolgozók. A harmadik este konkrétan megkapják a beosztást. Azonban nemcsak mi készülünk a termelőszövetkezetek fejlesztésére, hanem az ellenség is, A sertésvágással kapcsolatosan rémhireket terjesztenek. Ez főleg a most belépetteket foglalkztatja. Azt mondják, hogy átszerveztük a községet és mostmár nem engedjük, hogy sertést vágjanak. Erős hatással van ez a termelőszövetkezeti köz.ségekre is. Nagy probléma az, hogy a tsz-ekben általában bérből és fizetésből élőket állítunk be titkárnak, s ezek az első évben igen nagy anyagi gondokkal küszködnek. Javasolnám, ho;:y egy

#

évig ezeknek is adjunk állami dotációt, amig az átálláfet áthidalnák.