MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960

1960-06-14 PB_8 - 1960_PB 8/6

- 5aratogpeknél, kombájnoknál is. Ez ösztönzi a tagokat a munka jobb és több elvégzésére. Javaslatunk szerint másutt is kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel. Az aratás-cséplési munkákra elkészített te&veket párttaggyülésen

? közgyűlésen m^kell vitatni. Elsősorban a kommunistákat kell nekünk mozgósítani a nyári munkák időben és jó minőségben való elvégzésére, de a közgyűléseken a pártonkivülieket is. Ismertetni kell minden taggal mit kell neki csinálni, hogyan kell csinálni, mit kap ha időben és megfelelő minőségben elvégzi a munkát, A harmadik kérdés a termelési tervek alakulása, az árutermelés helyzete a termelőszöve kezeteinknél. Mi ugy látjuk ez itt döntő fontosságú kérdés, ho >y a tervezett munkaegység értéket biztosítsuk. Nemcsak megyénk problémá&aez. Mostmár országosan is túlsúlyba jutott a szocialista szektor, Most nekünk az ossz lakosság ellátását elsősorban a szocialista szektorokból kell biztosítani. A következő problémák tapasztalhatók: Több termelőszövetkezetben az árutermelés kérdéséhez nem a legjobb a viszony. Kern értik termelőszövetkezeteink az árutermelés fontosságát, jelentőségét. Ez a magyarázata annak,hogy még mindig tapasztalható több helyen, főleg a nagymértékben felfutott termelőszövetkezeteknél, uj termelőszövetkezeteknél, hogy sokat akarnak osztani természetben. Ezek a termelőszövetkezetek nem látják világosan, hogy a szerződéskötéssel egyrészt előleghez jutnak, másrészt lebecsülik a nagyüzemi felárat. Nem látják, hogy az árutermelés teljesítése, illetve túlteljesítése esetén az állam különböző kedvezményeket biztosit részükre. Komoly gondot okoz a betervezett terveknél a sertéshizlalás. Meg kell mondani elvtársak, hogy etéren mi magunk is. hibát követtünk el. Ugy látszik nem volt tanulságos számunkra a tavalyi tervezés, amikor 59oo db, szarvasmarhát terveztek be a termelőszövetkezetek felvásárlás utján, most pedig több mint 7o ezer drb. sertést terveztek be felvásárlás ut{j.án. Ez a mi hibánk is, hogy nem figyeltünk fel időben, nem mondtuk meg. hogy ezt nem lehet. Itt komoly kiesés mutatkozik, A sertéshizlalási tervek nem lesznek teljesítve a termelőszövetkezeteknél. Ennek oka egyrészt, hogy a megye sertésállománya több mint 90 ezer db-bal csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy a kocaállomány közel 15 ezer db-bal csökkent. Tehát az egyik dolog, nincs árusüldő. A másik dolog, hogy nag^y az feény, nagy a kereslet a süldők iránt, ammyire felszökött az ára, hogy meg kell gondolni azt, van-e értelme ilyen ár mellett felvásárolni és kihizlalni. Ez nem jelentene előny a termelőszövetkezetek számara, ha meglenne a mennyiség, ráfizetnének a hizlalásra. Mit kell tenni etéren? Hövelni kell a vágősulyt. legtöbb termelőszövetkezet lo6 kg, súllyal tervezte be a sertések értékesítését. Ha csak 13o kg-ra emeljük a vágósúlyt - ami lehetséges, akkor darabonként 24 kg. sertéshúst nyernénk, loo db-nál többmint 2o drb. pluszt jelent. Több helyen helyesen reagálnak a termelőszövetkezetek erre, de más helyeken közömbösek eziránt. Megyei szinten is kiesés mutatkozik mintegy 3o-35 ezer db. De ha megyei szinten a 13o kg. átlagot elérjük súlyban, a megye közel loo %-ig telje siti hizótervét. A népgazdaság számára a megye hús-mennyiségben a tervet tudná teljesíteni. A kiesési tervek pótlására szolgál a növénytermelési tervek túlteljesítése. Ezért kapcsolódik a nj/övényépolási munkák meggyorsításához. Ha a sertéstervezésből kiesés van, de a növénytermelésben túlteljesítik a terveket, akkor ez kiegyenlítődik és minimálisra lehet csökkenteni a tervkiesést. A tsz-ek lebecsülik az 5o filléreket, egyforintokat és 1.5° forintokat. A háztájiban szervezett hizlalás közös értékesítését nem szervezik. Ezen a téren állunk a legrosszabbul. Pedig a háztájiban megvan a süldő és a takarmány. Ezek olyan . kérdések, amelyeket magyarázni kell a termelőszövetkezetek vezetőif>