MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1960

1960-06-14 PB_8 - 1960_PB 8/5

- 4 A másik fő kérdés a nyári betakarítási munkák helyzete, A következő tapasztalatokat szereztük. Sok termelőszövetkezetben igen komolyan jelentkezik a gép-várás. Ugy vetik f$l a kérdést, mintha a mi dolgozó parasztságunk valakinek szivességet tett volna azzal, hogy belépett a termelőszövetkezetbe, azt mondják, hogy beléptek, mostmár adjon az állam gépet, mostmár nem használják a kiskaszot. Ez igen veszélyes dolog. Ha ezt a hangulatot nem sikerül nekünk ellensulyoznl, akkor a nyári betakarítási munkáknál hasonló nehézségeink lesznek. Mi a következőket y

avasolnánk a nyári betakarítási munkák biztosítása érdekében. Minden termelőszövetkezetben részletes betakarítási tervet kell készíteni, Ez# a terv azt a célt szolgálja, hogy egyrészt mérlegre teszik a munkaerő helyzetét. Ne forduljon elő, hogy kimarad terület aratnivaló, mint ahogy a kapálásnál tapasztalható. Legyén ©eghatározva az, hogy mennyit aratnak géppel, mennyit kézzel és mennyi jut ebből agy pár aratóra. A terv azzal is foglalkozzon, hogy melyik területen fognak géppel aratni és melyik területen kézi erővel. Ez azért szükséges, mert ha szervezetten és tervszerűen készülünk fel a nyári betakarítási munkák vitelére, ugy tudjuk a gépek kapacitását is a maximálisan kihasználni. Be ehhez szükséges, hogy azok a területek álljanak a gépek rendelkezésére, ahol a legeredményesebben tudnak dolgozni. Határozottan fel kell lépni azzal a szemlélettel szemben, hogy a jobb területen arassunk, kézzel és a nehezebb területen géppel, az jobban birja. A szervezésnél arra is kell ügyelni, hogy a gépi aratás maximális kihasználásához a munkaerő is biztosítva legyen. Megyénkben a jelenlegi gépi kapacitást figyelembe véve a tsz-ek kalászos területének mintegy 4o %-át tudjuk csak géppel learatni, 60 %-a kézi erőfe vár. Ha idevesszük a lóvontatású aratógépeket is, akkor talán az $o %-át le tudjuk vágni. Az aratási-cséplési munkákat egyrészt a gépi kapacitás jó kihasználásával kell gyors ütemben végrehajtani, A másik dolog, hogy erre az időre a minimálisra csökkentei az állattenyésztésnél és egyéb kiszolgáló üzemben dolgozók létszámát és azokat is vonjuk be ebbe a múmiába, A legtöbb termelőszövetkezetben a fő jövedelmi forrás a növénytermelés, mégis az ossz tagok megoszlása nem mutatja ezt, mert több mint £o %-a. a tagságnak más helyen dolgozik. Erre az időre fel kell függeszteni minden másfajta munkát. Pl. homok kitermelés stb. Az aratási munkákra mozgósitani kell a családtagokat is. Ezt elsősorban politikai felvilágosító munkával tudjuk elérni, Nagynn fontos feladat, s ez véleményünk szerint nem kap elég súlyt, az anyagi ösztönzés fokozása a munkák sikeres elvégzése érdekében. Ahol problémák vannak, ott ez nincs bevezetve és ismertetve, hogy ha meghatározott területen elvégzi a munkát, milyen premizálásban részesül. A Dobozi Petőfi tsz-ben nagyon szépen ki van dolgozva hogyan^fogják premizálni a cukorrépa, kukorica, kender terv-teljesitését és egyéb növényféleségeknél is, csak éppen nincs megmondva a tagoknak, hogy melyik területen mennyit kell teljesíteni, és ha azt teljesiti mennyit kan pénzben^agy természetben. Ezek a tervek szépek, de csak a tsz irodájában vannak. Közgyűlésen foglalkoztak azzal, kogy premizálni fogják a munkákat, csak a tagok nem tudják, hogy nekik mennyit kell termelni, hogy premizálásba részesőijenek. A betakarítási munkáknál is helyesen foglalkozik ezzel a kérdéssel a gyomai járás. Igaz, jobb lett volna, ha már az ősszel, a talajelokészitésnél, vetésnél, növényápolási munkáknál felmerült volna ez a kérdés, de igy is helyes az az elképzelés, amit az elvtársak most dolgoznak ki. Ez a következői minden kat-hold learatott kenyérgabona és más kalászos után 15 kg. búzát vagy árpát Írnak jóvá, ha az illető ^learatja, felgereblóyzi a kaparékot, felszedi, kévébe köti és behordja. Ez a munkaegységen tul jár. Ezt kidolgozták az