MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.
1953. július 26.
Uh Éppen a politikai munka, lemondás következtében, éppen azért, mert nem állunk ki elég szilárdan a kormányprogramm mellett, nem ismertetjük nap mint nap, általánosnak kell felvetni a bizalmatlanságot a kormányprogrammal szembe a termelőszövetkezetek részéről is. De különösképpen az egyénileg dolgozó parasztok részéről elég általános a bizalmatlanság a kormányprogrammal szembe, Bléggó általános az, £ogy azt vetik fel, hogy megint majd valami hibát elkövetnek és a hiba elkövetés után elismerik a túlkapást, ezzel azt magyarázzak, hogy minden marad a régiben. Általános az, hogy Nagy Imre elvtárs, Rásfosi elvtárs beszéde között ellentétet próbálnak keresni. Amin belül kül5aös*éppen a munkás-paraszt szövetség problémái vetődnek fel mélyrehatóan", ügy vetik fel ? hogy Nagy Imre a parasztság mellett szólt, Rákosi elvtárs pedig a munkasok mellett állt ki. Amit nem tudtunk - a nem kielégitő politikai munkánk következtében - feloszlatni. Nem tndtuk a bizalmat megteremteni, amit elsősorban a mi állásfoglalásunk, intézkedés hatásának, következményeinek perspektivikus bemutatása alapján kellett volna elérni, hogy bizzanak a kormányprogramjában. Bléggó általános az, hogy nem reagáltunk megfelelően az ellenség tevékenységére. Mindannyian látjuk azt, hogy az ellenség az első héthez viszonyítja változtatott a módszerén, az elsó héten közvetlen követelté vissza földjét, tanyáját. Most változtatott a magatartásán, épit és #pül a termelőszövetkezeteken belül azokra az egyénékre, akik valamilyen oknál fogva sértődöttek, akiknek valami vaj van a fülük mögött. Az is módszere/az ellenségnek - amire nem re&gáltunk megfelelően - igyekszik lejaratni a fezetőket, tul füti a követeléseket. Mindezt nem vettük megfelelően figyelembe, nem tudtunk megfelelő, hathatós eszközökkel odahatni, hogy ezeket ténylegesen kitudjuk küszöbölni. Különösen Orosháza városban fordult elő több helyen - amit nagyon alaposan meg kell nézni - hogy túlságosan a kilépésekről beszélnek. Vitákat rendeznek, hogy érdemes-e kilépni. Összehívják az aktivákat és oda meghívnak kilépni szándékozóakat is és leszavaztatják őket, hogy kiakarnak-e lépni. Ahelyett, hogy ténylegesen a kormányprogrammal foglalkoznánk, hogy mit kapott már eddig a termelőszövetkezet és milyen lesz az osztás a termelőszövetkezetben. Módositani kell az előző álláspontot, aktivaértekesletre hangoskodókat nem kell meghívni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a hangoskodókkal külön ne foglalkozunk. Az is veszélyes dolog, amit a jelentések alapján, de kintlétünk alkalmával is tapasztaltunk, hogy nagy a lemondás a járási pártbizottságok részéről a termelőszövetkezetekről. Nem ugy vetődik fel, miatahogyan Rákosi elvtárs felvetette, hogy harc minden egyes termelőszövetkezeti tagért, hanem a termelőszövetkezetekért sem foik megfelelő harc. 4o-valahány termelőszövetkezet az, ahol felbomlási hangulat van a járási pártbizottságok szerint. A járási pártbizottságoknak is az a véleAónyük, hogy ezeknél a termelőszövetkezeteknél nincs meg a fel tétele a megfelelő munkának. A következő legfontosabb problémákat, illetve tennivalókat vetem fel: Blső legfontosabb probléma a helyi vezetőknek, a helyi embereknek a megfelelő felkészítése a termelőszövetkezeteken belül. A községeken belül a községi vezetők megfelelően felkészülve, körültekintéssel, magabiztosan lássanak a munkához, az a tapasztalat, hogy nagy a bizonytalanság, tanácstalanság. Mindenütt azzal találkozunk, hogy bizonytalanság van kint. Tehát ezeknek a felkészítése a most bevezetett módszer alapján, azt továbbvinni, konkrétan felelős funkcionáriusok kétszitsék fel a helyi vezetőket. Párt-, tömegszervezetek, gazdasági vezetők lényegileg konkrétan, az adott helyzetnek megfelelően kapjanak támogatást, irányitást, segitséget hogy hogyan nyúljanak a problémák megoldásához. Ne legyen tanácstalanság, vissza huzódottság, hanem következetesen merjenek hozzányúlni a problémák megoldá sához.
