MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.

1952. augusztus 2.

Jegyzőkönyv. Készült: Békéscsaba, 1952. augusztus 2-án tartott megbeszé;lés"e"tfir *T "•' Jelen vannak: Járást titkár, járási tanácselnök:, miniszteri megbízott elvtársak, a megyei tömegszervezeti vezetők. Nagy elvtárs: A mostani megbeszélést azért tartottuk szükségesnek összehívni, mert az egyes területeken, a soronlévő legfontosabb mezőgazdasági tennivalók területén bizonyos mérvű problémák vannak, lemaradás van. Ha az előfeltételeket, lehetőségeket nézzük azt látjuk, hogv elsősorban mi magunk vagyunk a problémák megoldásának Julcsa, elsősorban rajtunk múlik, hogy ezeken a területeken megoldjuk a problémákat.Lényegileg a behordás, cséplés, begyűjtés, tarlóhántás, másodnövényvetési problémákat vetném fel. Bér vannak kezdeti eredmények az utóbbi időben. Tapasztalható az, högs pártszervezeteink, tanácsaink, tömegszervezeteink körültekintőbben láttak ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához. Mégis azonban ha az időpontot, teljesítést ha nézzek ezen a területen összességében tekintve vannak problémák^ ez tette szükségessé, hogy az elvtársakat összehívjuk és megbeszéljük a tennivalókat. A számok azt mutatják, hogy általában ennél az 5 problémánál mutatkoznak lemaradások. A behordás területe ugy néz ki, hogy az egyénileg dolgozó parasztok többségében, mondhatni lehet

? hogy százszázalékig behordták, azonban tszcs-inknél, állami gazdaságainknál lemaradás tapasztalható ezen a területen. Olyan helytelen vélemény mutatkozik meg, hogy majd kocsiról elcsépelünk, összességében tekintve mintegy 75-8o %-ra állunk a tszcs- és állami gazdaságok globális behordá-? sat illetően. Ha nézzük az alapvető okát abban látjuk, hogy nem tudtuk e 2 szocialista szektorban megoldani a hordási problémákat, hogy sem a pártszervezeteink, sem a tanácsaink nem álltak ki keményen, nem segitették elő, nem ellenőrizték, nem követelték meg ezeken a területeken, hogy a folyamatos, kocsiról való cséplés mellett biztosítsuk az asztagba-rakást is, biztosítsuk, hogy belegyenek hordva a keresztek, mely most már a szemvesztesség szempontjából is igen jelentős. A behordassál kapcsolatosan a tszcs-k, állami gazdaságok vannak érintve, 2-3 napon belül maximálisan biztositani kell a folyamatos cséplés mellett, hogy, a behordás ütemesebben menjen, fejezzük be a behordást. A végrehajtással kapcsolatosan az a javaslatunk, hogy elsősorban*' ezeken a területeken az igaerő helyes csoportosításával és teljes kihasználásával, de ha ez> nem megy akkor az állami gazdaságok, tszcs-k egymás kisegítésével biztosítsuk a keresztek behordását. Erre mindinkább szükség van, mert ezeken a területeken egyik okát adja annak, hogy a tarlóhantás, másodnövényvetés sem tud kielégítően menni. Nézzük meg, hogy mi a helyzet a tarlóhántás és másodnövényvetéssel kapcsolatosan: Az előzőnél azt állapítottuk meg, hogy a tszcs-knél, állami gazdaságoknál mutatkoznak lemaradások, amely arra enged következtetni, hogy mi magunk sem értettük meg azt, hogy milyen jelentősége van a szocialista szektorok példamutatásának. A tarlóhántásnál, másodnövényvetésnél azzfcl találjuk magunkat szemben globalitást illetően, hogy komolyabb lemaradások vannak. 52.7 %-ra van elvégezve a tarlóhántás, itt valamivel előrébb járnak a tszcs-k 53,2 végezték el. Ezenbelül vannak egyes területek, ahol jobban megy a munka, ahol az elvtársak, tanács, pártszervezet nagyobb figyelmet szenteltek erre a munkára.Pl. Békéscsaba 8o Orosháza járás 78 %, de vannak területek, mint a satekadi járás, ahol csak 35 %-ra áll a tarlóhántás, vagy a gyomai járás, szeghalmi járás, a megyei átlagon álul vannak a tarlohántással kapcsolatban. Nem látjuk azt megfelelően, hogy a talóhántási munkáknak az elkövetkezendő évi termelés szempontjából milyen jelentősége van.