MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.
1952. augusztus 2.
- 2 E z en & téren az a hiányosság, hogy nem tudtuk az aratás utáa, a cséplés beindulásával párhuzamban kielégő,tőén biztositani, hogy ezeket a feladatokat végre tudjuk hajtani. A lapvető okként jelentkezik, hogy ezen a téren nem tudtunk megfelelő eredményt elérni," hogy a dolgozó parasztok nem ismerik kielégitően a tarlóhántás fontosságát a termelés szempontjából, nem magyaráztuk és nem tartottuk napirenden kielégitően, hogy ezt megértessük a dolgozó parasztokkal, hogy nemcsak az ő érdeke, hanem az állam érdeke is azt kivánja, hogy a tarlóhántást azonnal végezzük el az aratás, behordás utáné Itt azt szeretném felvetni, hogy az Összes problémánál alapvető okként húzódik meg a felvilágosító munkának a hiányossága. Tanácsaink a tarlóhántásnak a kérdését nem hogy a politikai munkába megfelelően bekapcsolták volna, hanem az adminisztratív felszólításokat, dülőbiztosokon keresztül való figyelemmel kisérését, dolgozó parasztok felhtvását is elhanyagolták, ami nyilvánvaló, hogy nem egyedüli módszere a feladat végrehajtásának, de a politikai felvilágosító munka mellett fontos része a feladat végrehajtásának. Másik oka a tarlóhántásban mutatkozó lemaradásnak, hogy entoedtünk annak, hogy még mindig nagy a behordás, igénybe vannak véve a fogatok, a gépállomásoknál is vannak problémák, nem tudtuk beállitani megfelelően a traktorokat tarlóhántásra. A tarlóhántásnál nyilvánvaló, hogy sürgős és azonnali intézkedésre van . szükség, azonnal kell, hogy mozgositsunk arra, hogy ezen a téren lévő lemaradást rövid időn belül betudjuk hozni. Fel kell világosítani a dolgozó parasztokat arról, hogy ennek a munkmak az elvégzése a saját és nemzetgazdasági érdekből nézve mennyire elsőrangúan fontos kérdés. Emellett tanácsainknak a fogatok tarlónántásra való ráállításával, gépállomásaink fokozott tervszerű munkájával teljesegészében biztositani kell,hogy a többi munkával párhuzamban tudjuk biztositani a tarlóhántási munkák Végrehajtását. Nem kétséges, ha mi felvetjük a dolgozó parasztok felé, dülőbiztosokon, rendőrségen keresztül T fogatokat ellenőrizzük, ráállitjuk erre a munkára a lemaradás betudjuk hozni. Másodvetés kérdésével kapcsolatban, bár ha itt a százalékos teljesítést nézzük azt látjuk, hogy valamivel nobban állunk, mint a tarlóhántással, de ha a másodvetés végrehajtásának idejét nézzük, ha figyelembe- vesszük azt, hogy az elvetett másodnövénynek ki kell kelni, és meg kell nőni a jő időben, ha ezt nézzük, akkor azt látjuk, hogy ezen a téren is vannak problémák, 62 %-ban teljesítettük a másodvetési tervet. Tszcs-ink ezen a területen is val arivei előbb járnak, 67 5»-ban teljesítették másodvetési tervüket. A 62 % eredmény, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy dolgozó parasztságunk ezelőtt 4-5 évvel még csak nem is igen gondoltak arra, hogy másodnövényt vessenek, ha ahhoz viszony tjük, hogy régivel szembe való harcban alakult ki, azonban a cél- . . kitűzéshez képst nem kielégitő eredmény. Ezen a területen is az műntkozik meg, hogy vannak területek, ahol az elvtársak példamutató eredményeket értek el, pl, a szarvasi járás a másodnövényvetést 12o %-ban teljesítette. Nyilván, hogy ezt ugy tudta elérni a szarvasi járás, hOgy a munkák beindulása előtt, da a munkák végrehajtása közben is állandóan napirenden tartották, foglalkoztak a dolgozó parasztokkal, termelőszövetkezetekkel a másodnövényvetéssel kapcsolatosan. Konkrétan megbeszélték a dolgozó parasztokkal, hogy miért és mit vessenek, milyen előny származik belól a dolgozó paraszt számára, milyen előny származik a népgazdaság számára, A szarvasi példa azt mutatja, hogy ha mi a dolgozó parasztsággal foglalkozunk, az uj iránt való érdeklődése, -melyben a saját maga érdeke megmutatkozik - meg van. Orosházi járás 93 ^-ban teljesítette a másodnövényvetési tervét. Elég jó eredmény van meg a mezőkovácsházi és a békési járásban 88 %, Békéscsaba 87 %-ban teljesítette tervét. Azonban indokolatlanul lemaradás
