MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1948. június 9. - 1950. december 15.
1950. január 6.
ció erejét,hogy lehet,hogy a Szoc. Dem párttól leadott 11 ezer szavazat nem ránk, hanem a Paraszt pártra ment*Ez azért van, mert nem helyesen vittük Pártunk politikáját, megtűrtük a basáskodó álradikáli3 vezetőket az alapszerve2etekben. Á tömegek érezték,hogy valahova tartózniok keli és elmentek a paraszt párthoz és a szo'lső jobboldali pártákhoz.Akik a parasztpártra szavaztak lényegében azok is ugy járt-ík, mintha a jobboldalra adták volnale a szavazatukat, mert hiszen a beké amelyei; parasztpárti vezetők is neofasiszta elgondölásuak voltak,hiszen Kovács 1 , Imrééket követték. Ha a dolgosé parasztok jelentékeny része nem Pártunkra adta szavazatát, az azt jelenti,hogy nem rendelkeztünk azzal ^ politikai felkészültségei, amellyel úrrá tudvolia lenni a Kovács';líare féle paraszt demagógián és sf tudtuk volna magyarázni,hegy nem aj paraszt sov_ni:eus,hanem a m Pártiunk intézi el helyesen a parasztiság ügyit. Azok az agráíprol.tárok, akik a régi mosgalrai harcokban részt vettek ós 45-ben a földreform során földhöz jutottak az első hetekben ^s nőnapokban Pártunk élére kerültek. A föld* reform Után :~rra vettek irányt »hcgy földjük-t jól megműveljék és a szükséges gazdasági eszköz-'iket maguk részire beállítsák, és hozzáfogjanak maguk cs családjuk ,;;/aro!pitáeához.Egyedüli gondjuk arra irányult hogyan tud földjére hársat, tanyát épitoni. Sgyeai gondjai elvonták figyelmét a Párttól. Ha mindenki elszakadt vTolna c"párttól itt megint a reakció került Volna felül. Érről pedig Rákosi elvtársunk azt mond— ta,hogy akkor;" nem csuk e yszerüen jármot kapna a sze^ényparasztság, hanem jármot vasszerekkel kiv ~ve. H Flcinte a régi birlokosok idegenül fogadták az ujgáz&ákat, áe amikor ugy lát szőtt-, hegy a kommunisták ote védik a főidet akkor a tanyai reakció bevette 3orai közé az agrárproletárokat. ^3 ezzel le lettek sza ítva z Párttól, hogy erősítsék a tanyai reakció sorait. A régi harcosok egyrésze pedig azon a cime,hog. régi mozgalmi ember a pártvaisetőségbe most ia helyet foglal a helytelen politikát folytat, durva parasnc3uralmi magatartás, diktatúrát gyakoroltak, ügy tettek mint Oroszországban a proletárdiktatúra eloő -veiben. Itt van erről Lenin írása.Arrcl van szó amikor Oroszországban a proletárdiktatúra első éveiban polfjárháboru volt, ós szükséges veit az,hogy az ellenség leverése érdekében a pártban vasfegyelmet tartsanak fenn és nera volt lehetőség arra,ho ;y megtárgyalják a kérdéseket, tehát nen érvényesült látszólagosan a pártdejaokrácia : M Ez a pártonbelüli demokrácia kcrlátozáséban jutott kifejezésbe. A vezető pártezervek utmutat aai sokszer harci parancs jellegiek voltak. Ezeket as utasításokat bírálat nélkül, feltétlenül teljesítették a párt egynzerü tagjai Ar•szakod tlan mozgósításokat, elsősorban a katonai frontra, a párt erőinek sürü átvezénylését lehetetlen lett volna széleskörű negvi** tatással gyorsan és sikeresen végrehajtani. A pártmunka ilyen módszereit I«enin és Sztálin a hadi időszakban, a rendkívüli körülményekkel kapcsolatban feltétlenül szükeógesnek és célszerűnek tekintette. ázek a módszerek azonban csuk ideiglenesek lehettek és a pftl-árháború befejezése után elfogadhatatlanokké lettek. " BékÓ3 megyében egyes pártvezetők ug érezték magukat, mint a Szovjetunió Kommunista Pártjának vesetői, amikor nem volt idő ar~a,ho^y megtárgyalják az egyes kérdéseket. Már pedig nálunk 45 utánnéhány hónapi esetiéi szó lehetett volna arról,hogy ilyen kemény eszk el harcoljunk, amikor az.ellenség més közöttünk volt, de csak néhány hónapig tartott volna, is utána ( át kellett volna térni a pártdemokráaia útjára. Erro vonatkozólag is találunk útmutatást az Orosz Kommunista /bolsevik/ Párt X. kongresszus nak hat roaatában.í H PartonbelUli munkásdeaokrácián ol^^j^^^^^^jt ^,l>>jé^b^^j^n»]^rvtóÖartben mennyi párttagnak, <.'••**•
