MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1948. június 9. - 1950. december 15.
1950. január 6.
minden előtte felmerüli kérdés megvitatásában éo megoldásában, valJfcmint a pártápitÓ3bon T ló tevéken/részvételt. A munkáadenükrícía formája lehetetlenné tesz ninden kijelölést mint rendszert és abban jut kifejezésre,hogy valamennyi funkcionáriust a legalsóbbtól a legfelsőbbig választják, 's hogy ezek kötelesek működésekről beszámolni, ellenőrzés alatt? állanak stb. A vezető pártszerveket kötelezték arra,hogy figyeljenek a széles párttömegek hangjára, szigorúan tartsák be a választás elvét, biztosítsák az előfeltételeket ahhoz,hogy a párttagok élvezhessék jogaikat és teljesitheasék kötelességeiket, t ré enyen ré3átvehessenek a pártkérdések mervitat 's Iban és megoldásában. n Az elvtársak a vita során rá fognak iérai arra,hogy ezzel a mi pártszervezeteink nem mindenütt eltek, pl Békéssámsonből bejött egy elvtárs éo elmondott egy esetet, ami ezelőtt ;tél dvvel tőrtént, os kért minket,bogy no mondjuk ezt cl Sámsomon mert ót baj érhoti ebből. Azokban a pártokban, ahol elmaradtak az elvtársak és nem fejlődtek úrrá lett a hangoskodás.Az il'en veze uk annak érdé:ében,hogy ők továb ie vozetők marad ".assanak a iönegeket igyekeztek hangoekodássál negfélemliteni.A tömegek igy másutt kerestek menedéket, vagyie a Kisgazda pártban. Szivük mélyén érezték,hogy a kommunista mozgalom hilrei, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársakat azeretik, elgondolásaikat helyealik, de Éffg pa űzivitáeba vonultak viasza.! m tudtuk elórni,h&gy a kisgazdapártból kivonjuk azokat a becsületes dolgozókat, akik ami táborunkat erősítették volna. Ki a 47-es választásokkal nem első izbon foglalkozunk, mióta észrevet lik, hogy a szavazattöbbaéy nem volt kielégitó. pl. Békéscsabán, TétkouÍŐ3on és náo közeégben kevesebb szavazatot kaptunk mint 45-bon. Akkor a párt vosető3ége összeült és megtárgyalta ezeket a problémákat. Mégis fontosaób,hogy a közelobbi idők hibáit nezzük íreg. A 47-es választási eredmények következményeit megpróbáltuk levonni és egyes vezetők hibáit észre vettük. Osorváson Dohányos Pál, 3ékéscsabán Fehér .János ás más községben méaok korrupcióra törekedtek és a párt kritikai jogát sárba taposták.Ahogyan ezeket eltávolítottuk uj és friss erőket hoztunk be helyettük.Ha jól körülnézünk napjainkban aég mindig varinak ilyen ki3királyoskodó, basáakodó elemek, akiket el kellene távolítani a vezetésből és helyettük friss kr^ereket, első sorban ifjakat és nőket kell bevonnunk.Hogy a 47-es gyenge választási siker következtében mégis komoly fejlődés indult meg, az Pártunk Központi Vezetőségének bölcs magatartása es irányítása helyességén múlott.Elérkezettnek látta az. időt napirendre tüznia kérdést és szétverte a reakciót és kiszorította r koalícióból._'s 47-48-ban a proletárdiktatúra funkcióira képe»3ó tették demokráciánkat. Az államosítások és a kulákság korlátozása hozzásegítette raunkásainkat, parasztjainkat ahhoz,hogy nagyobb eredményt érjünk el. Ennek az eredménynek f oly a: lányaként,- amit a párt biztosított sz frankra- hogy a murái és osztály gyakorolja kizárólagosan a hatalmat, ez ast a célt szely: r lta,hog a falun meggyorsítsuk a fejlődést, - éppen ezért a nagybérleteket kivettük a kulákok kezéből és kisbérlet formájában kiadtuk a kisparasztoknak. - R'kosi elvtárs annak idején az igen hires kecskeméti beszédében felvázolta a kommunistálmák milyen uton mehet a magyar falu: Elmonodtta,hogy van egy kapitalista ut, az egyéni kicárutermelés utja, amelyen ha elindulunk előbb-utóbb csödba viszi a parasztságot, és van e -., szocialista ut a társas gazdálkodás utja, ami a falusi yarasstoás jólétéhez vezet.A társas gazdáiul j t nem sokan választották. 856-an léptek be a termelő c oportba éa érmek csak a fele volt komrsunista. Békésmegye szervezett 25 ezer kommunistája közül kevés; választotta azt az utat, amelyet Rákosi elvtárs felvázolt mint egyetlen lehetőséget a falu felemelkedése terén.
