MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. január 4. - 1955. február 28.

1955. január 31.

Kaoyó elvtársi A megyei pártbizottság apparátusának tájékoztatását vetném fel, a tsz-mozgalom időszerű kérdéseiről. Mi, a.mezőgazdasági osztály részáről láttuk a termelőszövetkezetekben meglévő problémákat, viszont ezekről a ppobléraakról nem tudtak megfelelően a többi elvtársak, márpedig a mezőgazdasági osztály részéről 1-2 személlyel ezeket a problémákat megoldani , felszámolni nem v.gyünk képesek, á'ehit biztosítani kell az apparátus rendszeres tájékoztatását, hogy kint tudjanak segíteni. Azon a téren van J vulas, hogy az elvtársak érdeklődnek a termslőszövstkezetek problémai iránt. A mostani brigádmunkánál is volt olyan elvtárs, aki eddig azt hitte, hogy ismeri a termelőszövetkezetek helyzetet, problémát, most, amikor 3 bét ig behatóan tanulmányoztuk a termelőszövetkezetek helyzetét, akkor mondotta el, hogy még sem ismerte eléggé. Barc/inka elvtárst« Á termelőszövetkezeteink párt, gazdasági vezetőinek nagyon seokszor nagyon bonyolult problémát kell megoldani a termelőszövetkezeten balul. A termelőszövetkezeti élet ma nap mint nap olyan kérdéseket vett fel sok esetben, hogy mi magunk is napokat foglalkozunk vele, hogy hogyan oldjuk azt meg. ±*s ezek a ml szövetkezeti vezetőink, parttitk raink ottvannak mindennap a problémák közepette, sokszor, amikor a probléma felvetődik máris dönteni kell, mert a tagság v. rja a döntést, s brigádmunka tapasztalatai, e a korábbi munkánk tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek vezetőink látják is ezeket a problémákat! fel is vetik, minden esetben keresik a problémák megoldásit. Azonban a hiányosság az, hogy a párt, gazdasági életnek, a termelőszövetkezet belső szervezett életének helyes irányításában nem tudunk kellően 3egitaéget adni. A vezetők* a ítelyes vezetési módszer elsajátításához nem kopnak kellő segítséget. Igazgatósági ülés, aktivá ülés legtöbbször ugy zalik le a termelőszövetkezetben, hogy a ml párt, tanács-vezetőink nincsennek kinti Szükséges az, hogy járási, megyei. . községi part és tanles, gazdasági vezetők többet menjenek kl vezetőségi ülésekre, ez igen komoly segítséget jelentene a termelőszövetkezeteknek, tapasztalható az, hogy amikor réeztveszánk egy-egy ülésen az elvtársak kapnak a javaslatok után, szinte örülnek annak, ha van kii t valaki, oki végighallgatta a termelőszövetkezet életével kapcsolatos kérdéseket, láz nemcsak a termelőszövetkezetek helyes vezetékét, de a termelőszövetkezeti vezetőink hitét és bizalmát is magerőiiitenénk, ha tőlünk hallja, hogy ez igy aelyee, akkor mindjárt szilárdabban és keményebben tus az egyes kérdések megoldásához kozzinyulnl. A brigádmunka megmutatta azt, hogy vannak községi parttitkárok, a— kik a termelőszövetkezetek pár tóiétévei. problémaival nem foglalkoznak, ezért nem is tudnak bekapcsolódni érdemlegesen egy-egy kérdésnek az elintézésébe* ugyanez a helyzet tanacsvonalon is. Öagyon kevés elnök van, aki rendszeresen résztvesz Igazgatósági ülésen, közgyűlésen, emiatt nem ismeri kellően a termelőszövetkezet életét* Ugy gondolja, hogy a problémát majd a járás elintézi, mart a járáshoz tartozik. Azonban a problémák elintézése nem megy megfelelően, iázene keresztül a termelőszövetkezetek rés zerol nincs meg a megfelelő bizalom a tanács felé, azt mondják, hogy hiába mondjuk meg ötvenszer is, hogy ml a bajunk, bar ugyan meghallgatj ik, de semmit nem tesznek az elintézése érdekében. Mindez abból adódik, hogy községi, járási tanácselnökeink, másrészt pártszervezetek vonalán vésető elvtársak nem ugy mennek a termelőszövetkezetekbe, hogy a szövetkezet életét tanulmányozzák, megismerkedjenek a kérdésekkel, és hogy ezek után látnák azt, hogy mit kell tenni.