MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. január 4. - 1955. február 28.

1955. január 31.

M.8,1 or 03 elvtárs t A jelentésben i elve tett problémák nemcsak ebben a d. j írásban, hanem a ml járásunkban is se 'jvanaak* Nálunk is sok helyen a p rtszervezet csak névleges, még ott is annak lehet mondani, ahol talán a taggyűlések rendszeresen megvannak, de olyan általános, elvonatkoztatott, hogy nem mozgósít a termelőszövetkezet előtt álló feladatok megoldására* Az is igaz, hogy vannak termelőszövetkezetek, ahol a partszervezet elég jól betölti a szerepét* Ul megnéztünk 2 ilyen alapszervezetet, a nagyszénás! I^nin és Dózsa termelőszövetkezetben* addig agy könyveltük el, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben jól dolgozik a pártszervezet* minden párttaggal beszélgettünk* Még a beszélgetés nem volt meg as volt a vélemény, hogy a párttagok nem akarnak pártmunkát végesni* A beszélgetés alkalmával elmondották az párttagok, hogy nekik nem adnak pártmunkát* '» taggyűléseken csak általános dolgokat tárgyalnak* Ha felvetnek problémákat - meghallgatják Őket* de a probléma nem nyer megoldást* taggyűlést tartottunk a 2 termelőszövetkezetben sz elbeszélgetés tanulságai alapján, Itt a p rtvezetöség elismerte a hibákat* azonban azt mondották, hogy ahogyan kellene dolgozni nem tudják vinni a munkát és inkább lemondanak* A termelőszövetkezetek zömében brigádvezetők a párttitkárok. A bri«gádvezetőknek mint tudjuk munkaegység jóváírás vsa. A brlgádscezető* nek még a napi munfcija után van munka, iánnek következtében azt lelkiismeretesebben igyekszik elvégezni, mert a munkacsapatvezetők sür-f getik. De a pártszervezet részről senki sem sürgeti, hogy hogyan \ ülünk a párttaggyülések előkészítésével* Vannak olyan helyek, ahol ! nem brigudvezető a párttitkár, hanem egyszerű dolgozó. Sz nem ismeri a tsz egész probléiaáját, dolgozik az egyik brigádban, amikor taggyűlést kell tartani, valamit összeszed magának és megtartja a taggyűlést* Legnagyobb probléma a termelőszövetkezetekben a káder kérdés. Kialakult az a helyzet, hogy legjobb ember az elnök, utána a brigádvezetők, ós csak sz után jón a p rttitkár* A termelőszövetkezetekben a munkát ugy tudjuk megjavítani, ha ténylegesen a legjobb ember a párttitkár. A politikai munka kérdése még fejlett gozdo|8ágvezetők részéről is lebecsült* Nem ritka* amikor a tsz elnök azt mondja, hogy ez általános elv, ezzel nem érünk rá foglalkozni* Elsősorban azok a kommunisták, akik legképzettebbek, maguk lebecsülik a politikai munkát* elsősorban ők nem mennek politikai oktatásra, mert nem érnek rá* Ők azok. akik nem végeznek politikai munkát, mert nem érnek rá, ök azok, akik a taggyűlésen nem jelennek meg* ím ennek következtében azok a párttagok, akiknek nincs funkciójuk ugy tartják, ha ezeknek nem fontos, akkor miért volna nekik fontos* Kialakult az a nézet, hogy a pártmunka azoknak a feladata, akiknek semmiféle gazdasági funkciójuk nincs* . i próbáltunk a termelőszövetkezetekben a munkán változtatni, olyan határozatot hoztunk, hogy amikor a tervet elkészítik est a pártaktíva vitassa meg.Járási tanács osztályvezetője azt mondotta, hogy • ezt nem lehet, mert ezzel megsértjük a szövetkezeti demokráciát* Ha a vezetőknél ilyen a nézet a párt szerepét illetően, akkor milyen lenét a termelőszövetkezetekben* A politikai munka megjavításának egyik alapvető kérdése, hogy a vezetéssel megértessük a pártmunka jelentőségét* á politikai munka jelentőségét* r.:i sem mutatja jobban egyes termelőszövetkezetekben a politikai munka hiányát, hogy a kukoricát harmadából adják ki törtnl, vugy a fát részéből szedik a tsz tagok és ezt a vezetők helyesnek tártját, sőt a tsz demokráciával takaróznak, azt mondják, hogy a tsz közgyűlése határozott Így* A termelőszövetkezetek gazdaságilag nagyon sokat fejlődtek ebben a gazdasági évben.Azonban ezzel nem nőtt megfelelően a termelőszövetkezetek befolyása az egyénileg dolgozó parasztok felé a tsz-be való