MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.

1954. augusztus 4.

kampány jellegű, nem folyamatos a tömegszervezetekkel való kapcsolat, hogy a tömegszervezetek valóban szervezeti életet éljenek. Ezt hátráltatja az is, hogy egy sor Disz-szervezetnek, IűNDSz szervezetnek nincs helyisége. Tehát nincs meg a rendszeres kapcsolat, nem bizzuk meg őket,fel adatokkal és utánna nem számoltatjuk be hogyan vittek le a kapott feladatokat saját tagságuk körében. A tanácsok irányitása, vezetése h községi pártbizottságok részéről leszűkül a végrehajtó bizottsági ülésekre, oda elmennek a községi titkárok, segitik A végrehajtó bizottság munkáját, de nem foglalkoznak továbbá azzal, hogy a községi pártbizottságok, pártszervezetek b.lyan irányban foglalkozzanak a tanáccsal, mint választott szerv, hogy ezeket mozgatnák, mint államhatalmi ozerveketj amelyek vezetése, irányitása mellett biztositva volna a dolgozok minél szélesebb körben való bevonása az államhatalom gyakorlásában. Mi ebben látjuk, hogy a párt és tömegkapcsolata leszűkül a pártvógrehajtó bizottság munkájának segítésére. A jelentés felveti, hogy a kisgyülések szémozerüsóg szempontból vannak ellenőrizve, de kevósbbé foglalkozunk azzal, hogy a kisgyülések tartalma milyen, mit tárgyaltak meg, mi vetődött fel. Az a tapasztalatunk, hogy nálunk nem is várhatunk komolyabb eredményeket a kisgyűlés tartalmát illetően, ha a kisgyűlés előadókat nem készítjük fel jól. és ha nem. a legjobb felkészültséggel rendelkező elvtársak tartják, habár nagyon sok tapasztalat van, hogy községi tanácsok,elnökei, párttitkárok maguk tartanak kisgyülést, De.meg nem sikerült elmélyíteni, hogy elsősorban a község vezetői legyenek a párt célkitűzéseinek propagálói. Éppen ezért a népnevelő munka, felvilágosító munka eléggé általános, nem harcos, meggyőző. Ugy néz ki, hogy sok esetben a dolgozók későn tájékozódnak pártunk, kormányunk egyes határozatairól. Ezek a kérdések eredmények azt, hogy járásunk területén eluralkodott, hogy most az.osztályellenség nem csinál semmit, a kulákok is nyugodtan vannak. Ugy néz ki járásunk területén, hogy most az osztálya ellenség szünetel, mert aratunk. Pedig ha mélyebben megnézzük ezeket a kérdéseket,"" akkor megtaláljuk ezeknek a munkáját most is. Pl. Kunágotán, Almáskamráson a tanács egyik dolgozóijának felállította az egyház a családfáját. Az elvtársak ennek nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, minthpgy megnéznék, hogy mi a célja ezzel a klérusnak. De hasonló kérdés a kulákok tevékenységében is tapasztalható, pl. igyekeznek rávenni dolgozókat, hogy "ne add be a gabonát, ugy is elf fogjaák engedni". * A népnevelő munka megjavítása érdekében elsősorban azt látjuk szükségesnek, hogy meg kell tanitanunk az alsóbb pártszervezet vezetőség tagjait, hogy hogyan agitáljanak, mint£ mondjanak, különböző eszközöket, módszereket kell adni nekik, amik már bé-váltak a népnevelő munka során. A népnevelő munkának nem a napi gyakorlati élettől eltérően kell folyni, hanem mindig azzal kell foglalkoznia. Járásunk területén e munka elhanyagolásához hozzájárult az is, hogy a JB-én nincs gazdája az agit.prop. munkának. Nincs, aki összegyűjtse a nópnevelőmunka tapasztalatait, ezért van az, hogy nem tudjuk elég világosan leszögezni konkrétani milyen nehézségek, problémák merültek fel a dolgozók részéről. Járásunk területén von egy olyan észrevétel, hogy több dolgozó paraszt, aki már elcsépelt még a vetőmagot sem akarja meghagyni, teljesíteni akarja beadását. Ez arra enged következtetni - ha haszonbéres földje van, akkor le akar mondani róla, vagy'nem