MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.

1954. augusztus 4.

elég sokat arról, hogy milyen uj módszerek, tapasztalatok vannak, de a gyakorlatban kevésbbé alkalmazzuk. Ma már majdnem minden termelőszövetkezetéén, állami gazdaságban szakképzett emberek vannak, akik tudják vinni ezt a munkát. Jó minőségű takarmányt fogunk tudni előállitani, ha a répa koronát már a földeken nem keverjük össze a földdel. Különösen nagy jelentőséggel bir az, hogy a sertéseknek téli siló-takarmányt készítsünk..Megéri azt, ha a lucernát zölden levágjuk és mindjárt be is silózzuk, télen más vitamint nem tudunk adni az állatoknak. Véleményem szerint az a leijeié, ami^fe itt Béké-s megye területén van, minőségileg koránt sem éri el azt, amire nekünk szükségünk van. Ennek egyrészét érdemes volna feltörni és füves keveréket vetni. Ezzel a kérdéssel megyei viszonylatban érdemes volna foglalkozni. Vannak olyan szik területek - Endrőd, Gyoma, stb - ahol meg kellene ezt próbálni. Ebben az esztendőben nincs különösebb probléma, sok eső volt es van fü még ezeken a legelőkön, azonban más esztendőkben tudjuk, hogy juniusjuliusban kiszáradnak és alig adott J.e holdanként £-5 mázsa takarmányt. De ha mi ezt bevetjük füves-keverékkel - biztosithatjuk a lo-12 mázsát is. Az ország rizstermelésének jelentős része Békás megyében van, ezeket a kifáradt rizs-telepeket helyes lenne takarmány-termelésre felhasználni! Vagy egy másik fontos kérdést kell felvetni, az öntözésnek a kérdését. Pl. Geszten van 3 ezer hold legelő, ott van mellette a viz, és igen szépen lehetne Öntözni ezt a területet. Az anyagban fel van vetve az apaállat kérdése. Feltétlen biztositani kell a megfelelő mennyiségű és minőségű apaállatot. Ha egy állatfajtát akarunk szilárdítani, pl. van egy jó apaállat, ha ezt örökíteni akarom, akkor az a helyes, ha vele fiatal anyákat pároztatofc. Helyesnek tartanám azt, ha a termelőszövetkezetek felé - miután most nekünk a termelőszövetkezeteknél van a legnagyobb probléma az állattenyésztés fejlesztésénél - általános állattenyésztési technológiát adnánk ki. Egyetértek azzal, hogy a tenyészállatot életkorát meghosszabbítjuk,ha az helyes. De helytelennek és feleslegesnek tartom az olyan állatok életkorának meghosszabbítását, amelyik értéktelenné vált. Nem lenne iielyes csak azért meghosszabbítani az életkorát, mert 3 évvel ezelőtt szép eredményt ért el. A sertéstenyésztés területén fel kell vetni azt, hogy a téli fiaztatások alkalmával nem a hideg vitte*? el a malacokat, hanem a hőingadozás. Ha biztositva van az egyenletei hőmérséklet, akkor megmaradnak a malacok a téli fiaztatás idején is. Sándor elvtárs Gyoma JB titkár: Járásunkban lévő elvtársak és szakemberek, tanács vezetői örömmel vették, hogy a megyei pártbizottság megtárgyalja ezt a kérdést. Ennek megfelelően néhány dolgot próbáltunk megbeszélni, próbáltuk a gyökerét keresni annak, hogy mi akadályozza az állattenyésztés fellendítését, elletve mi akadályozza azt, hogy a Központi Vezetőség határozatát az életszínvonal emelkedésével kapcsolatban minél gyorsabban végre tudjuk hajtani. Megállapított tény, hogy az állattenyésztés fellendítésének legalapvetőbb feltétele a takarmanybázis, de nem marad el mögötte a szaktudás sem. Szaktudásra feltétlen szükség van. Elmondhatjuk azt, hogy ezen a téren a pártvezetőknél igen alacsony a szaktudás. Döntően a régen szerzett gyakorlati tapasztalatokra szorítkoznak az elvtársak. Helyesnek tartom a brosúra ki-