MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.
1954. augusztus 4.
vábbi megszilárdításához. De népgazdasági szempontból is elengedhetetlen fontos feladatunk, hogy megyénk állattenyésztését fejlesszük és fokozottabb mértékben járuljunk hozzá az ország jobb ellátásához, zsirral, hússal, tejjel, tejtermékkel való ellátásához. Valamint ezen keresztül segítsük iparunkat nagyobb mértékben a nyersanyagellátásban. Melynek eredményeként iparunk fokozottabb mértékben tudja ellátni a várost, falut ipari szükségleti ciktekkel. Ez erősiteni fogja a város és falu kapcsolatát, ez tovább szilárditja a munkás-paraszt szövetséget. Hozzászólások: Boros Gergely elvtárs: Nagyon örültem annak, amikor az elvtár sak meghívtak erre az ulesre. Az anyagot, amelyet az állattenyésztési igazgatóság elkészített - áttanulmányoztanj, jónak tartom. Felöleli az egész állattenyésztés problémáit, felveti a kérdéseket, és célt is mutat arra, hogy állattenyésztésünket milyen irányban kell fejlesztenünk. Nem akarok az elvtársaknak propaganda beszédet tartani arról, 'hogy az állattenyésztés kérdése mennyire fontos a kormányprograméiban, partunk határozatában, ezt az elvtársak ismerik. De szeretnék egy pár kérdéssel az elvtársak segítségére lenni. Az egyik legnagyobb probléma a termelőszövetkezetekben az állattenyésztéssel kapcsolatban az a két alapvető dolog, amiról Kanyó elvtárs is beszélt. Az egyik alapvető probléma a takarmánybazis kérdése, másik pedig az állatok elhelyezése. Én 6 éve foglalkozok országos viszonylatban az állattenyésztés problémáival, igen sok tapasztalatom van ezen a téren. Meg kell azt mondani az elvtársaknak, hogy népgazdaságunk erre a területre hatalmas összegeket fordit. Amikor pártunk-elhatározta, hogy az állattenyésztést fejlesszük az országban, akkíbr arra is gondolt pártunk és kormányzatunk, hogy a legmesszebbmenőkig való segitséget is megadja ehhez az állami gqzdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. Es ebben a segítségben - mint ahogyan" az elvtársak is tapasztalták - nem volt hiány. Néha kisebb-nagyobb zökkenők voltak, de általában a támogatást megkapták. Igen nagy összegeket foráitott népgazdaságunk a különböző épitkezisekre. Sajnos azonban az a helyzet - ha akár.Békés megyét nézzük, vagy országosan - hogy sokszor azók az épületek, amelyeket drágán épitett népgazdaságunk - nem feleltek meg az állattenyésztés céljaira. Sokszor tul luxust akartunk csinálni, és ezzel nem azt értük el, amit szerettünk volna,^hogy a növendék állatokat megtartsuk, hanem sok esetben az ilyen luxus istállók miatt - különösen a sertés tenyésztés területén 4 1;en komoly károk voltak. Ezzel szemben rájöttünk arra, hogy a primitívnek nevezett épületek sokkal megfelelőbbek. Az elmúlt esztendőben 47 ezer fiaztatást vezettünk le a szabadba, és elértük azt, hogy az egy kocára eső termelés lo.J választott drb. malac volt.Meg kell mondani elvtársak, ho-gy az eredményünk titka csupán abban van, hogy kint a szabadba, primitív nyári szállásokon fiaztattuk a kocákat. Sokkal jobban rá kell menni arra, hogy alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat. A legegyszerűbb kérdésekre is fel kell figyelni, pl. különbééget .kell tenni az egyes állatok között. Tudjuk azt, hogy a sertés az egyik leginyencebb állat, meg kell találni azt a módszert, mellyel változatossá tudjuk tenni a sertések tartását. Nem igaz az az állitás, amit követtünk a felszabadulás előtt, hogy csak koncentrált takarmánnyal lehet sertést tartani, ezt szovjet példákon keresztül be lehet bizonyitani. A termelőszövetkezetekben nemcsak arról van szó, hogy minden áron termeljünk, hanem arról van szó, hogy a termelést olcsóbbá tegye a termelőszövetkezet. Itt vannak a kezünkben a gazdag tapasztalatok, azonban ezek hasznosítása terén igen keveset léptünk előre. Beszéltünk mi
