MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1953. március 13. - 1954. április 2.
1954. március 26.
még most sem Látja a tsz-ben felmerülő hibák elvi alapjait, az elkövetett, hibák okait, azt, hogy megsértettük a lenini hármasjelszó egységes alkalmazását, nem értjük az osztályharc kérdéseit. A lenini hármasjelszq megnemértését mutatják az olyan helytelen nézetek, hogy: "a kulák felszámolást" automatikusan történik, mert a kulák belátja, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak jobb és a kulák önként feladja a harcot, s jobbnak látja a termelőszövetkezetet." • Vagy pl. "a kulák a piacon mái? nem lesz versenyképes és rájön, hogy őt a fejlődés megelőzte s ezért nem lesz olyan erős a harc.,. A likvidálás majd észrevétlenül megy végbe, mert a kulák as szitái lá-. • lódik. A kulák nevelésen keresztül is felszámolódik." Mindebből világosan kitűnik, hogy ahol a baloldali elhajlás megmutatkozik, ott nyomban jelentkezik a megalknuvás, a jobboldali elhajlás is. Világos, hogy az ilyen nézetek táplálják az ellenség ügyet, illetve az ellenség malmára hajtják a vizet. Számos helyen fennáll még jelen1 eg is, hogy nem látják tisztán ki -a kulák és ki ellen kell a harcot folytatni, iöbb helyen ugy beszélnek a kulákról, mint pl. Zsadányban, - "mindig dolgoztató középaraszt. w Izek a helytelen né/Betek azután azt eredményezik, ogy a kulákoknak szánt ütés a középparasztokat ri, sőt a < harc nem az osztályellenség, hanem a középparaszt ellen folyik. Általában jealemzŐ. hogy a lenini hármasjelszót különválasztják, nem látják az egységességét, s összetévesztik a part 3 fő jelszavát a forradalom különböző szakaszaiban. A lenini hármasjelszó kérdéseinek megnem értése, érezteti káros hatá sát, azután a gyakorlati partmunkában. Bz abban nyilvánul meg, hogy párt—, állami szerveink nem támaszkodnak megfelelően/ a termelő szövetkezeti és szegényparasztságra a középparasztság megnyerésében és a kulák elleni harcban. Ezek a fennálló hibák kihatnak a'munkás-paraszt szövetségre, arra a társadalmi erőre, mely hivatva van, hogy a kapitalizmus erőit az osztályharcon keresztül legyőzze és a kapitalizmust gyökeresen kitép je, s az újnak, a szocializmusnak alapjait lerakja. Bz viszont azt mutatja^ nogy megyénkben az osztályharc terén fennálló hibák gyors kijavítása szorosan összefügg a munmas-paraszt szövetség erősítésével, amelyben hasonoóan különböző tisztázatlan kérdések merülnek fel. Mint, pl, "pártunk és korminyunk nagy kedvezményben részesiti a parasztságot az ipari munkások rovására," .vagy "a kormányprogramm után niéginkább teret engedünk a módos parasztoknak, csak nekik lesz sza uk." /ezt a középparasztokra értik,/ A párt-, és állami funkcionáriusaink egyrészé nem hatol a munkásparaszt szövetség kérdésében a mélyébe, A munkás-paraszt szövetségről csak szülamszerüen, frázisként beszélnek, de nem értik annak gya korlati_megvalósítását, Blszakitva magyarázzák olyan társadalmi tényezőktói, mint az objetctiv gazdasági törvények működése. Nem látják a munkás-paraszt szövetség szerepének és feladatainak kapcso1 atát az objektiv gazdasági törvények müködéséyel, ~s hogy a munkásparaszt szövetség népi demokráciánk társadalmi alakja az fcbjektiv tö vényszerüségek érvényesülését elősegíthetik, vagy gátolhatják. Kart a part politikájának gyakorlati végrehajtásában elkövetett hibák a népgazdaság -tervszerű, arányos fejlődése törvényének megsértése, a szocializmus gazdasági alaptrörvények érvényesülésének nem figyelembe vétele - kapcsolatban vannak a munkás-paraszt szövetség kérdés ben elkövetett hibákkal. Nem látják, hogy a munkás-paraszt szövetség nemcsak a munkások és szegényparasztság, hanem a munkások és az egés dolgozó parasztság szövetségét jelenti. És meg kell mondanunk, hogy a szegényparasztságra'való támaszkodás aem érvényesül megfelelően a Ji akorlatban. Ha csak azt tekintjük, nogy az utolsó esztendők során gazdaságilag, különösen gépállomásaink részéről kevés segitséget kap tak. ludvalévő, hogy a szegényparasztság legkevésbbé rendelkezik iga erővel, a gépállomástól nem kapott megfelelő segitséget, igy szinte
