MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1953. március 13. - 1954. április 2.
1954. március 26.
/tó - ^ kényszerült, hogy részben a kulák és- a kulákság gazdasági erejének a csökkenése, - a korlátozás helyett a likvidálás során mindinkább a középparasztság igaerejét kellett hogy igénybe vegye, amit meg is kapott 2oo-25o Ft, vagy 4—5 gyalognapszám ellenébea, amire számos példa van az egész megye területen, de különösen a .mezőkovácsh'ázi járásban. Mindez növelte az ellentétet a szegény- és középparasztság között. Mi erre nem figyeltünk fel. Vagy az is tény, hogy a középparasztoknak csak az árutermelő oldalát, az eladó lelkét látják, de a dolgozó lelket csaknem kiverik belőle. Nem lát- • ják, hogy be lehet és be kell vonni a. szocializmus építésébe. Ez elsősorban az agrárproletár származású funkcionáriusok részéről nyilvánul meg. A Központi Vezetőség júniusi határozata nyomatékkal hivja fel figyelműnket az egyénileg dolgozó parasztok problémáira, segítéseié, támogatására. Pártbizottságaink és pártszervezeteink a"sonban nem magyarázzák miért szükséges a termelőszövetkezetek -elsődleges támogatása mellett az egyénileg dolgozó paraszt segítése, s hogy ez hogyan függ össze a olgozok anyagi és'kuiturális idlemelkedésével. Nem magyarázzák, hogy az egyénileg gazdálkodók jelentős számmal vannak még, akiknek figyelmenkivül hagyása, gazdaságúm bovitése nélkül nem lehetséges a szükségletek gyorsütemű növelése. Mert ahhoz, hogy több zsír, hus, tej, vaj, tojás f liszt és egyéb legyen, szükség van az egyénileg dolgozó parasztok termelésére is, mert termelőszövetkezeteink kizárólagosan önmagukban nem tudják az ország szükségleteit ellátni. • ' . Az elköveteot hibák legfőbb oka az, nogy a megyei pártbizottság - és mindenekelőtt én - a megyebizottság apparátusa nem változtatott megfelelően a Központi Vezetőség júniusi határozata után sem munkastílusán, továbbra is a régi módon vezet, A megyei pártbizottság irányitó, vezető munkája felszines. Gyenge a politikai vezetés, az leszűküj. az egyes gyakorlati kérdésekre-, bár még ezt sem kielégítően végzi. Az MB nem mint politikai' testület, hanem mint valami intézmény tárgyal sokszor kérdéseket. Nem ragadja meg a döntő láncszemet. A Központi Vezetőség határozatait,nem, vagy felszínesen tanulmányozza, nem vonja le abból a következetetéseket, nem alakítja ki a megye sajátos viszonyainak megfelelően a helyi politikát, nem tárgyalja meg a határozat végrehajtásának módját. Ebből aáódöan a Központi Vezetőség határozatait a funkcionáriusok különbözőféleképpen értik, s különböző mádon hajtják azt végre. A megyebizottság tagjainak, politikai, szakmai felkészültsége hiányos, s rendkívül gyenge informáltsága, tájékozottsága a tömegek véleményéről, hangulatáról, amely félté telek.nélkülözhetetlenek-a vezetéshez. Énhez hozzájárul az is, hogy helytelen munkamódszer honosodott meg a "járási felelősi" rendszerrel, mely akadályozta, hogy az MB tagok az egész megyét átfogóan ismerjék. Munkájukra a tervszerűtlenség, kapkodás, eg oldaluság jellemző. A Központi Vesetőség határozatának nem az .egészé-' vei foglalkoztunk, hanem csak annak egyes részkérdéseivel, bár azzal sem kielégítően. Rendkívül hiányos a megyebizottság egyes osztályainat együttműködése, egyik osztály neui tudja, mit csinál a másik. Az osztályok csak a maguk szűk szemszögükből nézik az egyes faladatok végrehajtását. • i Az osztályok együttműködésének hiánya odá-vezet,' hogy az alsóbb szervek felé különböző intézkedések mennek, amelyek lehetetlenné teszik s sSérveknek, hogy munkájukat eredményesen hajtsák végre.'Bnnek egyik tipikus példája a termelési bizottság megválasztásánál történő ke-" resztintezaedeset. Az agit.prop.osztály még az e kérdéssel kapcsolatos Központi Vezetőség határozata előtt olyan intézkedést adott az 1 alsóbb szervek felé, hogy a termelési bizottságokat január 31-ig hoz-
