150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Hoschke Ágoston: Az élelmiszertudományi képzés fejlődése és eredményei
A négy alprogramból álló - (a táplálkozási lánc élelmiszerkémiája és biokémiája; az élelmiszerek minőségellenőrzése és minőségmegőrzése; élelmiszerbiotechnológia és élelmiszeripari művelettan és automatizálás) - PhD képzést az OAB 1994-ben akkreditálta. Mérnökképzésünk színvonalának nemzetközi elismertségét jelzi, hogy 1995- ben a FEANI (Európai Mérnöki Diploma Ekvivalencia Bizottság) akkreditálta képzési rendszerünket, lehetőséget teremtve diplomásainknak az European Engineer cím elnyerésére. Az 1993-ban bevezetett tanterv szerinti graduális képzés (6+1 félév) első élelmiszertechnológus mérnökei 1997-ben kaptak diplomát. Ugyancsak ebben az évben avattuk doktorrá az élelmiszertudományi és élelmiszermérnöki doktori program keretében PhD fokozatot szerzett doktoranduszokat. Az okleveles élelmiszermérnök képzés jelenlegi szakirányú szervezete a hallgatói és oktatói fórumok véleményezését követően, az 1997/98-as tanévben alakult ki, az alapképzést (6 szemeszter) követő szakirányválasztási eljárás, a tantervi számonkérési rendszer és a tantervi követelményrendszer elfogadásával. A Kar oktatási és kutatási tevékenységét 1996-97 között értékelte a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB). A MAB a Kar oktatáskorszerűsítés programját és a tanszékek szakmai tevékenységét igen pozitívan értékelte. A Kar által gondozott összes szakot akkreditálta és az okleveles élelmiszermérnök képzést, a kapcsolódó kutatási tevékenységet nemzetközi tekintetben is kiválónak minősítette. 2001-ben az újjászervezett doktori képzés keretében a MAB akkreditálta az önálló Élelmiszertudományi Doktori Iskolát, amely feljogosítja az Élelmiszertudományi Kart az élelmiszertudományi és az élelmiszermérnöki diszciplínák területén tudományos képzési programok indítására és doktori fokozat adására. Az Élelmiszertudományi Kar kutatási tevékenysége A Kar tevékenységéhez tartozó kutatások elsősorban az élelmiszertudományi és - mérnöki kutatás különböző területeire terjednek ki, de esetenként átlépnek a kapcsolódó interdiszciplináris tudományterületekre is (pl. táplálkozástudomány, környezettudomány, fermentációs technológiák, biotechnológiai műveletek, tárolás-biológia, növényi biotechnológia). A táplálkozástudomány korunk egyik legdinamikusabban fejlődő területe, amelyen belül a funkcionális (egészségvédő) élelmiszerek előállítása, probiotikus hatású élelmiszerek gyártás-technológiájának kidolgozása, az új-típusú élelmiszerek biztonságának megítélése, az ehhez kapcsolódó módszerek és diagnosztikai eljárások kidolgozása a jövő kiemelten fontos, K+F irányzatai. A hazai és nemzetközi (elsősorban EU-által támogatott) K+F pályázati rendszer egyre fokozottabban megköveteli a kis-, közép- és nagyvállalatokkal közösen történő pályázatok benyújtását, összehangolt, a valós igényekhez jobban alkalmazkodó K+F munka végzését. Ennek megfelelően erősíteni kívánjuk a kari, illetve tanszéki kutatócsoportok és a vállalatok közös érdekeltségén alapuló kutatási, pályázati tevékenységének erősítését. A Budai Campus keretein belül a termesztés és feldolgozás területén országos érdekeltségű szaktanácsadási hálózat és referencia üzem fejlesztését kívánjuk erősíteni, és tervezzük az élelmiszerek 124
