Főiskolától egyetemig. Dokumentumok a felsőbb színtű kertészképzés történetéből II. 1945-1953 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 2. (Budapest, 1996)
Bevezetés
telepen oldották meg, miután más helykeresés nem vezetett eredményre. [10, 13, 14, 26] A három éves terv beruházásaiból építették újjá 1949-ben a régi tanépületet, (jelenleg „D”) továbbá felépítettek 1950-re egy új épületet is (jelenleg „A”), [címlap, 32] A két kar oktatása - a Mezőgazdaságtudományi Kar Gödöllőre történő fokozatos kiköltözéséig - a Ménesi úti és a Villányi úti telepen folyt. Azután az un. Árvaház is teljes egészében a kertészeti oktatás rendelkezésére állt (jelenleg „G” épület). A hallgatók kollégiumi elhelyezése, a menza, az orvosi ellátás megszervezése - részben a hallgatók öntevékenységének, a MEFESZ Kertész Körnek köszönhetően - oldódott meg. [16, 22, 24] Külföldi ösztöndíjak megszerzésével, a kari tudományos kiadványok ismételt megjelentetésével próbálták a képzés színvonalát erősíteni. [17, 15] A Kertészeti Kar szervezte meg - a Mezőgazdaságtudományi Karon is - 1947-1949 között az un. munkástanfolyamokat azok számára, akik a háború előtt önhibájukon kívül nem tanulhattak. [25 a, b] E tanfolyamok szerepét 1949 őszétől a szakérettségi vette át, ennek szervezése már nem a Kar feladata volt. [47] Kormányzati részről az „egyetemi reform” munkálatai 1948 nyarán felgyorsultak. 1948/1949-ben került sor az új felvételi rendszer bevezetésére, a felvehető hallgatók létszámának jelentős felemelésére; [30] a származás szerinti összetétel vizsgálatára; [36] az első lényeges tantervmódosításra; a trimeszteres oktatás tervének kidolgozására; [31] a kötelező nyári gyakorlatok elrendelésére. [46] A három éves terv végére a Kar tanárai és hallgatói politikai felülvizsgálaton estek át. [51] Az „osztályidegenének minősített hallgatókat úgy zárták ki, hogy minden évfolyamon felvételi vizsgát rendeltek el és a leckekönyvekbe bepecsételték: „...felvételt nem nyert.” Az eltávolított tanárok (3 fö) hiánya komoly veszteséget okozott a Kar számára. [54] 1950-ben bekövetkezett az „egyetemi reform” reformja és ezt követően az átmeneti változtatások sora. Új szabályzatokat vezettek be, átalakult a tantárgyak struktúrája (ideológiai tárgyak , orosz nyelv, honvédelmi ismeretek kötelezővé tétele). [55] A szaktudományok ideológiai szempontú közelítése miatt zavar keletkezett az oktatásban. [56] Az új tanterv vitája 1951 nyarán a szovjet agrárszakképzési rendszerhez való 11
