Főiskolától egyetemig. Dokumentumok a felsőbb színtű kertészképzés történetéből II. 1945-1953 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 2. (Budapest, 1996)

Bevezetés

feltétlen igazodást tükrözte. [58] Az új programokban nagyobb teret kapott a tananyag ideológiai tartalma és a gyakorlati oktatás. [62]

Az ötéves terv teljesítmény-kényszerének megfelelően munkaversenyt szervezett a Kar. [61] A mezőgazdasági nagyüzemek szakember szükségleteinek kielégítésére, a hallgatói létszám növelésére 1952-ben bevezették a levelező oktatást. Az első ötéves terv beruházásaiból jelentősen bővült a tangazdasági terület 1951-ben Soroksáron, 1953-ban Szigetcsépen. [59]

1945-től a főiskolai oktató személyzet átminősítése évekig elhúzódott, az egyetemi tanárok kinevezésének késleltetése olykor nézeteltéréseket okozott. Az első doktoravatásra 1948-ban került sor a Karon. A fordulat a tudományos minősítés rendszerében is bekövetkezett. Ez függetlenedett az egyetemektől, létrehozták a Tudományos Minősítő Bizottságot és bevezették az aspiráns képzést. 1951-ben rendelkeztek az új egyetemi címekről, besorolásokról és egyidejűleg megszüntették a régieket. 1952 őszén, az MTA megalakulása után a Karról egy tanár akadémikus lett. A tanári karból - addigi tudományos teljesítményük elismeréseként - egy tudományok doktora és 12 kandidátusi fokozatot nyertek el.

Az egyetem autonómiája, a korszakban hangoztatott egyszemélyi felelős vezetés az Agrártudományi Egyetemen sem valósult meg. Az 1949 végén felállított Tanulmányi Osztályok közvetlen kapcsolata a minisztériummal, a Személyzeti Osztályok kapcsolata a pártbizottságokkal a dékáni és a rektori vezetés számára bizonytalanságot, a hatáskörök összekuszálódását eredményezte. Amikor az agrárfelsőoktatás irányításának javítására vonatkozó javaslatait Erdei Ferenc az MDP Központi Vezetőség 1951. április 11-i ülése elé vitte, az „osztályidegen elemek” eltávolításának kérdése került előtérbe. A javaslatok papíron maradtak.

Kedvező változást ígért 1953 nyarán az új kormányprogram. Az ezzel kapcsolatos várakozásokat a Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar utolsó tanácsülésén többen megfogalmazták. [65/b] Az agráregyetemi keretből való kiválás - Okályi Iván szerint - „a régi kari törekvés az önállósulásra, soha nem szubjektív és soviniszta törekvés volt, hanem a munka jobb elvégzésének lehetőségére irányult.”

Az egyetem rektora az 1948/1949. tanévben Mohácsy Mátyás volt. A dékáni tisztet egymást követve 9 tanár látta el: (a Főiskolán) 1944/1945-ben Mohácsy Mátyás, (a

12