100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből I. 1894-1944 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1. (Budapest, 1995)

Száz éve nyílt meg a Budapesti M. Kir. Kertészeti Tanintézet

Száz éve nyílt meg a Budapesti M. Kir. Kertészeti Tanintézet

A kertészeti szakképzés önállósulása a múlt század közepétől kísérhető nyomon. A folyamat az Országos Mezőgazdasági Egyesület támogatásával bontakozott ki.

A századfordulóra európai rangúvá váló mintaiskola szolgálta több szinten a magyar kertészképzést a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt. Ezen intézmény a Budapesti M. Kir. Kertészeti Tanintézet volt, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem egyik jogelőde. Intézményünk elnevezése 142 éves története során több alkalommal változott, leghosszabb ideig, 1894-től 1939-ig Kertészeti Tanintézet néven működött.

A magyar kertészképzés elméleti és gyakorlati megalapozója, Entz Ferenc 1853-ban Pesten haszonkertészeket képző iskolát nyitott. 1860-ban létesült Budán az a Vinczellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, amely az OMGE támogatását élvezte és vezetésével Entz Ferencet bízták meg. Ez az iskola jelenlegi helyére, a Gellérthegy déli lejtőjére, Entz Ferenc halálát követően, 1878-ban költözött.

Az iskola tananyaga széleskörű szakismeretek átadását célozta és kezdettől jellemezte az elméleti és gyakorlati képzés együttes igénye. Az oktatott tárgyak sora fokozatosan bővült.

Entz Ferencet 1876-ban Rudinai Molnár István követte az igazgatói székben. Közreműködésével az ország öt vincellériskolája közül a budait Kertészeti Tanintézetté szervezték át.

Az átszervezés előzményei a szőlőtermesztés nehézségeiben, továbbá a szakigazgatási irányítás változásaiban jeleníthetők meg. Az 1880-as években a filoxéra vésztől elpusztult szőlőterületek kertészeti hasznosítását kezdték szorgalmazni. E törekvés sürgette

9