Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai

majdnem minden más lemez- és tartó megrendelés visszautasításával tudta teljesíteni. Mindezek mellett a gyártáshoz szükséges nyersanyag és félgyártmány jelentős részét nagyobb áron, részben külföldről volt kénytelen beszerezni.

90 A MÁV Igazgatósága már hosszabb idő óta annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a sínek minőségének javításáért azok nagyobb öntecsekből készüljenek. E kívánság, de gazdasági okok miatt is, 1909-ben egy előnyújtó hengersor építése és azzal párhuzamosan a meglévő reverzáló hengersornak elektromos meghajtásra való berendezése kezdődött meg. A hengersort nagy keresztmetszetű és 6 000 kg-ig terjedő súlyú öntecseknek kisebb keresztszelvényű bugákká való előhengerlésére tervezték. A diósgyőri gyárban a megindított fejlesztések nagy iramban haladtak előre. 1910-ben az új hengerde építése befejezéséhez közeledett, az elektoracél-kemencék alapozása megtörtént, 1911-ben a kéttonnás Heroult-rendszerű elektrokemence már beállítható volt a termelésbe. Az 1912 végén kibontakozott újabb gazdasági depresszió, az első világháború kitörése után még súlyosbodott. Az ipari vállalkozás, a köz- és vasútépítkezés csaknem teljesen megszűnt, az államvasúti beruházási tevékenység a minimumra csökkent. A háború hatására a hadiipari rendelések teljesítésével emelkedett a termelés, s az 19151916 üzleti évben a gyár elérte addigi legnagyobb termelési szintjét, a 168 048 tonna évi mennyiséget. A háború befejezése után a magyar vasipar válságos helyzetbe jutott. A békeszerződés értelmében elvesztette az ország vasércbányáinak 80 százalékát. Vas- és fémiparunk 49,3%-a, vasútvonalunk 60,3 százaléka került az új országhatáron túlra. A 20-as évek elején egyre nagyobb méreteket öltött az infláció. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, a pénz stabilizációja elkerülhetetlenül szükségessé vált. A stabilizáció nagyobb kölcsön felvételével egybekötve, 1924 júniusában történt meg.

91 A m. kir. állami vasgyárakra vonatkozó 1908. évi üzleti jelentés és zárszámadás. Budapest, 1909. 91 Berend-Ránki: Magyarország gyáripara a második világháború elölt és e háború időszakában. 1933-1944. Budapest, 1958. 7. o.