Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)
A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai
A viszonyok rendezése után a háború előtt megkezdett nagyolvasztó építését nagyobb lendülettel folytatták és 1926. augusztus 18án - 13 évi építés után - az I. számú nagyolvasztó lecsapolta az első nyersvas adagot. Az Európa-szerte mutatkozó konjunktúra a diósgyőri gyárban is éreztette hatását. A termelés emelkedésével a gyár termékei megjelennek a világpiacon is. India, Egyiptom, Svédország, Olaszország, Románia, Jugoszlávia és még számos más államba megindult a diósgyőri gyártmányok szállítása. A külföld mindjobban megismerte a diósgyőri acélt. 92 A gyár 1926-ban nagy mennyiségű bolgár vasúti felépítményi anyaggyártására kapott megrendelést. A 4 900 tonna 31,18 kg/m-es sín, 5 184 tonna 41 kg/m-es sín és az ezekhez tartozó 7 578 tonna heveder alátétlemez és vasaljzat legyártása érdekében a régi hengerde bocs- és sínsorán folyamatos üzemet kellett elrendelni. 9 " 1 A gyárnak a nemzetközi kereskedelembe valló bekapcsolódása abban is megnyilvánult, hogy 1926-ban belépett a nemzetközi sínkartellba. Az ózdi gyárral a Balkán piaci ellátása lett a feladata. 1927-ben tagja lett a nemzetközi váltókartellnak, ugyancsak balkáni rendeltetéssel. A diósgyőri vasgyár 1927 évi adatai szerint a szegkovács-műhely gépi berendezései a következők voltak: 18 db különféle frikciós sajtológép, 5 db csavarház sajtoló, 4 db tyrefond menethengerlő, 12 db csavarvágó, 11 db csavarház és csavarmarózó, 4 db sínszeg hegyező, 6 db csavarház menetfúró, 12 db vízszintes és függőleges lekarimázó gép, 1 csiszoló, 4 db csapszeg daraboló olló és 4 db ventilátor a kovácstüzek részére. Az anyag izzítása 38 db koksz tüzelésű lámpapestben és 10 db direkt széntüzelésű pestben történt. Az 1928-1929. esztendő ismét a válság esztendeje volt. Az ipari termelés mélypontja 1932-ben következett be. A hengereltáruk közül a legnagyobb csökkenés a síntermelésnél mutatkozott. Az 1929-1932 közötti időszak volt talán a gyár életében a legválságosabb. De mint minden eddigi nehézségen, ezen is átküzdötte magát a vállalat és a gazdasági fellendülés éveiben pedig munkájával 92 Kiszely Gyula: A Diósgyőri Vas- és Acélgyár kereskedelmének története. Budapest, 1959. kézirat. 93 Marosváry László: A Diósgyőri Hengermüvek története. Miskolc, 1999. 33. o.
