Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A diósgyőri új vasgyár 1868-1960

Martinacélmű 1945 után A Martinacélmű hét kemencéjét egymás után átépítették. 1947. őszén üzembe helyezték a 80 tonnás kemencét, s ugyanakkor megkezdték a 80 tonnás März-kemence és 250 tonnás körkeverő kemence építését. 1948 áprilisában az elektroacélműben felállítottak egy Ózdról áttelepített 6 tonnás elektrokemencét. A vasöntödében az üzemet teljesen átépítették. A kovácsműhelyben az új csarnok építését, a tetők teljes felújítását, új daruk, kemencék és hőkezelő berendezések felállítását hajtották végre. Az energiaellátás területén a villamos központok bővítése, újabb kazánok, turbinák felszerelése, áramelosztó központok építése, fejlesztése, a mátrai hálózatba való bekapcsolás előmunkálatai valósultak meg. A generátor keleti irányban újabb gázfejlesztőkkel bővült. A téglagyárban korszerű téglaszínek épültek. Megkezdődött a hengerdék korszerűsítése. A váltóműhely új csarnokkal bővült és új gépeket is kapott. Fejlesztették a recski, tornaszentandrási és radostyáni bányákat. Újabb szivattyúhálózat bővítéssel fejlesztették a vízellátást.