Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A diósgyőri új vasgyár 1868-1960

A felszabadulás utáni helyzet, a fellendülés időszaka A nagyolvasztó lefojtva, de sértetlenül állt, csupán egy kéménye és a vízhűtője sérült meg. A Martinacélmű súlyosan megsérült, azonban a sérülések javíthatók voltak, kemencéi nem dolgoztak. A hengerművek közül csak a finomhengermű kikészítője szenvedett bombakárt. A kovácsműhely 7 000 m alapterületéből 4 000 m

2 alapterületű csarnok leégett. A legnagyobb kárt a téglagyár szenvedte, mert a bombatámadás megsemmisítette összes tárolóit, súlyosan megrongálta körkemencéjét és romhalmazzá változtatta az egész környéket. Ilyen kép fogadta a gyár dolgozóit 1944. december 3-án amikor a szovjet hadsereg birtokába vette a gyárat. A katonai hatóságok helyes érzékkel azonnal elrendelték az óvóhelyek elhagyását, megindították a helyreállítási munkálatokat. 1944. december 7-én indult meg valójában a munka, amikor a legtöbb épületen sem ablak, sem tető nem volt, s a hőmérséklet 10 C alá süllyedt. 1945 tavaszára a durvahengerde felrobbantott Ilgner-motor forgórészének javítása - mely eredetileg szinte megoldhatatlannak látszott - házilag megtörtént és a durvahengerde üzeme megindulhatott. 1945 után a diósgyőri újgyárat, amely addig külön vezetés alatt, mint testvérgyár működött és amely a háború befejezéséig löveget és lövedéket gyártott, a kohászathoz csatolták. Tehát a két testvérgyár ekkortól újra egy vezetés alatt működött. A vállalat vezetőségének ebben az időben mintegy 60 000 fős gyári munkásságról és családtagjaikról kellett gondoskodnia. 1945 szeptemberétől kezdve a gyár teljes egészében fokozatosan megindult a termelés. 1946. december végén kormányintézkedésre megalakították a Nehézipari Központot, amelynek feladata volt az államosított és állami kezelésbe vett nehézipari vállalatok központi irányítása. 1947-1949. közötti hároméves terv jelentős fejlődést hozott a diósgyőri gyár életében. Az ekkor megvalósított beruházások a következők voltak: a nagyolvasztónál felépítették az 50 tonnás kísérleti nagyolvasztót, az ércelőkészítő művet és az I. sz. nagyolvasztó páncélozását végezték el.