Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

II. A Diósgyőr-hámori vasgyár 1770-1870

A hámori tógát a XIX. század első télében Az új kohó építésével legalább azonos jelentőségűnek, sőt hosszabb távon még nagyobb horderejűnek is bizonyult a Hámori-tó létesítése. Ez a nagyszerű alkotás nemcsak a táj képét változtatta meg, hanem a hámori vasműnek meghajtó energiáját is egyenletessé tette, sőt a hámor bővítésére is lehetőséget nyújtott. (Remport Z. 1995. 158.) A napóleoni háborúk befejeztével a vas és acél konjuktúrája megszűnt, a vasárak csökkentek, a stájer vas- és acélgyárakban nagyarányú túltermelés következett be. A bécsi udvar az osztrák vas érdekében 1817-ben elhatározta a diósgyőri vasgyár felszámolását és Fazola Frigyes félreállítását. Egy évtizeddel később a „tisztesség kedvéért" szerény nyugdíjat folyósított számára. Fazola Frigyes 1831-ben átköltözött Diósgyőrbe és ott élt 1849-ben bekövetkezett haláláig.

23 Hámori Plébánia. História Domusa - Országos Levéltár, Kamara. Benignec Resolutiones 1818. aug. 36. sz.