Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)
I. Történelmi előzmények
lyom, Gömör, Kis-Hont, Szepes és Nógrád területére esett; de a bucakohászatnak kedvezhetett a Garam völgye is. A Kárpátok erdélyi ágában a Besenyő környéki ásatások utalnak vasgyártó telepekre. A Dunántúlon ugyancsak megtalálhatók a római kori vasmüvesség nyomai. 7 A honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe érkezvén, helyenként valóban fejlett vaskohászatot találtak, de mint Edvi Illés Aladár 1901-ben megjelent könyvében - több szerzőre hivatkozva - írja: „Midőn őseink a mai hazába költöztek, műveltség dolgában mindenesetre állottak oly fokon, mint az itt lakó népek; sőt ha tekintetbe vesszük azt, hogy ők hosszú ideig a kiváló műveltségű Perzsa birodalom szomszédai voltak, bátran állítható, hogy sok dologban azokat felül is multák. Bölcs Leó császár hadműtani könyvében a legnagyobb dicsérettel halmozza el őseinket. Különösen érdekes leírásának az a része, mely a magyarok fegyverzetéről szól. 49. §. Karddal, vérttel, íjjal és lándsával fegyverkeznek; a honnan csatákon többen közülük kettős fegyvert viselnek, vállaikon lándsát hordanak, kezökben ijat tartanak, s mindkettőt, amint a szükség kívánja használják; űzetve azonban a nyilat jobban szeretik. 50. §. De nemcsak magok vannak fegyverben, hanem az előkelők lovai is eleiken vassal vagy lemezzel vannak borítva. Ily fegyverzet készítése fejlődött vasiparra vall, hogy pedig ez magyar volt s nem idegen, hivatkozhatunk az egykori Luitprand-ra, aki azt írja őseinkről, hogy: az egész telet fegyvergyártással, nyílköszörüléssel stb. töltik. Az egykorú német írók is elismerik, hogy I. Henrik német császár (916-936) csak úgy tudta őseinket Merseburgnál legyőzni, hogy lovasságát magyar mintára szervezte. Úgy látszik, ez időtől kezdve használják Nyugat-Európában a kengyelvasat, amely a magyar könnyű lovasságnak a német lovasság fölött oly nagy fölényt biztosított. A kengyelen kívül a szablyának nevezett görbe kard, a csákány és a hegyes sisak voltak azok, melyek a magyarság behatása következtében jutottak Európa népeinek hadfelszerelései közé. 7 Edvi Illés A. 1901. 6. p.
