Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)
I. Történelmi előzmények
olyan tökéletes forrasztást végre tudnának hajtani. Eme ellentmondásoknak természetesen megvan a maga kulcsa: az évezredes tapasztalat! Ősi vaskohászati leletek természetesen nem csak Indiában, hanem másutt Ázsiában, Egyiptomban, Közel-Keleten is tanúskodnak arról, hogy már Kr. e. 2-3 ezer évvel tudtak vasat gyártani. India kedvező száraz éghajlatának köszönheti, hogy igen gazdag az ősi vasemlékekben; a nedves-párás éghajlatokban a vas rozsdásodott és elporladt. A Kárpát-medencében sem kedvezett az éghajlat a vasemtékek számára, de régészek fáradozásainak köszönhetően: a bucakohászok tűzhelyeinek, kemencéinek, felhasznált érceinek és salakolvadékainak maradványai tanúskodnak arról, hogy itt is termeltek bucavasat már 2500 évvel ezelőtt, sőt talán korábban is, és a vasgyártás technikai színvonala, valamint a termékek tulajdonságai megfeleltek az itt élő népek kultúrájának. Hazai régészeink kutatási eredményeiből - a természetes vagy mesterséges dombok oldalaiban talált bucakemence maradványokból - arra lehet következtetni, hogy a Kárpát-medencében a vasgyártás Kr. e. 500 évvel, a Hallstatti kultúra idején terjedt el, és a La Tene kultúra idején itt már fejlett vaskohászat folyt. 5 A Kr.e. századokban Miskolc térségében is gyártottak vasat; a „Városképek-Műemlékek" sorozatban szerkesztett Miskolc c. könyvben, a „Település a honfoglalásig" fejezetben Marjalaki Kiss Lajos a következőket írja: „A vaskorszak második felében Miskolc környékén, a Bükk több magaslati pontján települtek a vasműves kelták, s ezeknek egyik törzse, a kotin nép kis telephelyet épített a Vasgyár és Diósgyőr feletti hegyen, a Nagysánc nevű tetőn. A sánccal körülvett lakótelepen élő kotin nép megyénk első vasművese volt, az i. e. III-l. században, de még itt lakott az időszámítás utáni első évszázadban is. Jóminőségű vasból készítettek fegyvereket, házi eszközöket. Vasáruval és grafitmázas, korongon formált sötétszínű cserépedényekkel látták el szomszédaikat, így a síkföldet lakó lovasnomádokat is. " 6 A római források (Cornelius Tacitus, sz.: Kr.u. 60 körül) szerint, amikor a rómaiak Pannónia népeivel közelebbről megismerkedtek, hozzáértő vaskohászokkal is találkoztak. Tacitus leírása alapján a kohászkodás főként Zó5 Edvi Illés A. 1901.6. p. 6 Horváth B. - Marjalaki Kiss L. - Valentiny K. 1962. 22. p.
