Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)
V. Az energiaszolgáltatás területén dolgozott vezetők visszaemlékezései
A kohók hűtővíz-ellátását a kohók mellett épült „D" vízgépház szivatytyúi biztosították, a felmelegedett vizet hiperbolikus hűtőtoronyban hűtötték le. Az Erőműi turbinák hűtővíz rendszere is erre a hálózatra volt rákötve, de külön két darab hűtőtoronnyal rendelkezett. A „C" vízmű telepen víztisztító berendezések telepítésére is sor került. Az erőmű turbina üzeme zárt vízkörrel rendelkezett csak kevés pótvíz igénye volt, azonban a még több helyen technológiához kötődő széntüzelésű kazánházak és minőségi hűtővizet igénylő berendezések a víz előkészítését igényelték, ezért került sor egy, az akkori műszaki színvonalnak megfelelő korszerű „Vízlágyító telep" létesítésére. Ez azt is jelentette, hogy az erőműben az elavult vízlágyító berendezések egy későbbi időpontban kiválthatók és a szükséges sótalanvíz, ioncserélt víz a vízlágyító telepről volt biztosítható. Az energetikai rendszer kiépítése és korszerűsítése időrendben átfedéseket és kapcsolódásokat jelent a különböző energia hordozók tekintetében. Egy időben kell megemlíteni a földgázra történő átállást és annak kihatásait az erőmű üzemeltetésére, a kohók működésében bekövetkező változásokra, a kemencék fűtésére, a gázgenerátor telep leállítására, a hőellátás megjelenésére. A földgázra történő átállás előtti időszakban a gyártelep fűtési és használati melegvíz ellátása helyileg általában széntüzelésű kazánházakkal, leggyakrabban mozdonykazánokkal termelt gőzzel volt megoldva. Általában közvetlen gőzfűtéssel, vagy a helyi hőközpontok gőzzel történő fűtésével. A technológiák nagy részén gőzzel hajtott vagy működtetett berendezések üzemeltek, úgymint présgépek, sajtolok, gőzkalapácsok, dugattyús gőzgépek elektromos kemencék vákuumozása stb. Az úgynevezett „ipari gőz" termelése a mozdonykazánokon kívül a kovácsműhely mellett épült BW kazánokkal, valamint az SM-kemencék füstgáz hőhasznosító kazánjaival történt. Az Erőmű üzemeltetése lehetővé tette a felesleges gőz átadását az ipari gőzhálózat részére, például a kohójárat lassítása, csapolás vagy egyéb események kapcsán. Ez a megoldás azonban nem volt kedvező az erőműi zárt körfolyamatára, ezért született az a megoldás, hogy „gőztranszformátor" közbeiktatásával lehetőség nyílt a kondenzátumok visszajuttatására az erőmű tápházába.