Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

V. Az energiaszolgáltatás területén dolgozott vezetők visszaemlékezései

Az első gőztranszformátor elhelyezésére a turbinagépház NY-i végében került sor, majd később megépült a martin darupálya végében egy nagyobb teljesítményű gőztranszformátor is, de ez már a kohógáz eltüzelhetőségének következményeként felmerült kényszerlépés volt. A földgázra történő átállás a rengeteg előnye mellett felborította a kohógázzal történő gazdálkodást és közben megjelent a környezetvédelmi káros hatása is. Az 1960-as években a földgázra történő átállás néhány helyen göröngyös utat jelentett a gyár történetében, például az Erőműi kazánok vonatkozásában. 1959-ben beüzemelésre került a gázgenerátor telep északi oldalán a földgázfogadó állomás nyomáscsökkentőkkel és elosztó hálózattal. A hengermüvek átállítása aránylag zökkenőmentesen történt meg, néhány helyen a kohógáz és földgáz keverésével, kevertgáz tüzelést lehetett alkalmazni. Az Erőmű vonatkozásában dönteni kellett a széntüzelés megszüntetéséről és olyan alternatív megoldásokat kellett kidolgozni, hogy az erőmű, a kazánok biztonságos üzemeltetése megmaradjon. A kazánokat át kellett alakítani kohógáz, földgáztüzelésre kombinálva a martinkemencéknél jól bevált pakura (nehéz fűtőolaj) eltüzelésére is. A kazánok nehezen viselték az átállást, gyakori túlhevítő kamrarepedések és teljesítmény csökkenés lépett fel, részben a kohógáz alacsony fűtőértéke és tüztér nem kellő hőátadási viszonyai miatt. A tűzteret földgázzal nem lehetett teljes mértékben, egyenletesen kitölteni. A pakura póttüzelés sem hozta meg az elvárt eredményeket, sőt a pakura tüzelésre való előkészítés is sok energiát emésztett fel. További problémát jelentett a kohógáz nagymértékű por és víz (iszap) tartalma, ami gyakori égő és kazántakarítást igényelt. A kazán üzem bizonytalansága veszélyeztette a villamos menetrend tartását és az sem volt elhanyagolható, hogy a rossz hatásfokú kondenzációs villamos energiatermelés egyre gazdaságtalanabbá vált. A kohók működtetésében a földgázzal történő fúvatások a csapolási időket csökkentették, a termelés növekedett. A léghevítők fűtésére a kohógáz mellett a magasabb fűtőértékű földgáz is felhasználásra került. A hengerműi kemencék, melyek korábban kohó illetve kevert gázzal üzemeltek, nagy része földgáztüzelésre lett átállítva, ennek következtében a kohógáz eltüzelésének lehetősége a léghevítőkre és az erőműre korlátozódott. A kohók üzemeltetése során melléktermékként keletkező kohógáz hul-