Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

IV. A diósgyőri kohászat fejlődése az energiaellátás tükrében

Êt D QMŰ W9? IneMaskor 1W7.1900 Lwiei 19K) Eltfctnxno* ipwghojlás WON* saT915 Bnkdoru 1921. II si. Igner S3 jàf nofor 192? 24 n-w sinhossi 48,3 kg-os sin • 1931 Köreuritó 6 lib cser* állvány î. per fiel: U hfnrj nil Wzitè&es twga gyártás Durvolemersorduó -1935 OS!, rásodmelegitó • 193'' Qurvglemnso'- - Lou'h trió sejàt motor (neçjszjniK a Gerenda soron c lemez henjerlés! A gerendasor fejlesztése időrendi sorrendben 1892-1945. között' A diósgyőri Ilgner-rendszerü hengersorhajtás vázlatos elrendezése A blokk- és a gerendasort meghajtó sorvonó motor teljesítménye 12 000 LE, dobfeszültsége 1 000 V, az áramerősség max. 10 000 A. A motor nyomatéka percenként 80 fordulatnál 82,5 mt, mezőgyengítéssel 140 fordulatnál 38 mt. A gerendasori gőzgép elektromotorral való kiváltása — ez időben - nemcsak az üzembiztonság, de a gazdaságosság szempontjából is igen jelentős volt, mert a megtakarítás szénben a gázüzemmel szemben 62%-ot tett ki, nem számítva a közel 30 fő fűtő bérét, akik a gőzgép üzemének beszüntetésével felszabadultak. A termelés a villamos meghajtás bevezetésével 15%-kal emelkedett. 67 Marosváry László: A diósgyőri hengermüvek története, 1999. 48. p. Marosváry László: A diósgyőri hengerművek története, 1999. 23-24. p.