Boros Árpád: A diósgyőri kohászat karbantartásának története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 17. (Miskolc, 2007)

Az acélipari recesszió hatása a karbantartási szervezetekre

Az acélipari recesszió hatása a karbantartási szervezetekre A nagy gyárat az 1980-as évek végén egyszerre sújtotta az acélipar recessziója és a KGST válsága. Az anyagigényes ágazatok - így a kohászat - hatékonysága is egyre csökkent és válságba került. A válságból való kikerülés érdekében a vállalat vezetése 1987-ben - megtartva az előző években kidolgozott stratégia fő irányvonalát - a termékszerkezet átalakítására, a fejlesztésekre, a visszafejlesztésekre tervet dolgozott ki. így: - a mennyiségi gyártással szemben a minőségi acél termelését, - a másod- és harmad termékek gyártásának fokozását, - a feldolgozottsági szint jelentős növelését, egy szóval a piachoz való jobb alkalmazkodást helyezte előtérbe. A gyárvezetés és a munkavállalók erőfeszítései jelentős eredményeket hoztak: - számos BNV díjas termékkel büszkélkedhetett a gyár és - megkapta a Nemzetközi Technolóiai Trófea Díjat is. Az eredmények mellett azonban kellemetlen események is történtek: „A kereskedelmi bankok kialakításával egyidőben 1987-ben a Magyar Hitelbank egyszerre megvont több mint 2 milliárdos hitelt az egyébként is kevés forgóalappal rendelkező gyártól. Ez egy alábbiakban látható sorsdöntő változást eredményezett. 1987. 1988. 1989. 09. 30. Átlagos rövidlejáratú eseti hitel MFt 3.200 1.078 629 Átlagos sorbanállás MFt 1.335 1.910 2.100 Sorbaállásos napok száma 85 256 191 Váltóforgalom MFt-ban 960 1.670 3.925 A rövidlejáratú hitel nagymérvű csökkenése az átlagos sorban állás növekedését eredményezte. A vállalat a készpénzhiányt a készpénz helyettesítő váltóforgalom növelésével ugyan igyekezett pótolni, de ez csak részmegoldást jelentett a pénzgazdálkodásban."

22 A jelentősen 283/33. sz. LKM Szerkezetátalakítási és pénzügyi tájékoztató, 1989. október 19.